Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 4. szám - DIPLOMÁCIA- ÉS KÜLPOLITIKA-TÖRTÉNET - Békés Csaba: Magyar külpolitika a bipoláris világban, 1945-1991
Békés Csaba 49 Jegyzőkönyv az MDP Politikai Bizottsága üléséről, 1955. június 30. Uo. 50 Borhi: A vasfüggöny mögött... 98. o. 51 Irányelvek a Külügyminisztérium és a külképviseletek munkájához 1956. II. és III. negyedévre. 1956. április 7. MOL M-KS 276. f. 71. cs. 29. ő .e. 52 A követi konferencia anyaga, (dátum nélkül) MOL, KÜM TŰK XIX-J-1-j 4/fb 27.d. 4956/1956. 53 Az 1956. október 24-i első szovjet beavatkozásról lásd „Az 1956. október 24-i moszkvai értekezlet". In: Évkönyv I. (szerk. Hajdú Tibor). Budapest: 1956-os Intézet, 1992.149-156. o. 54 Vjacseszlav Szereda - Rainer M. János (szerk.): Döntés a Kremlben, 1956. A szovjet pártelnökség vitái Magyarországról. Budapest: 1956-os Intézet, 1996.26. o. 55 Békés Csaba: Az 1956-os magyar forradalom a világpolitikában (második, bővített, átdolgozott kiadás). Budapest: 1956-os Intézet, 2006. 85. o. 56 A szovjet megszállás ellen kibontakozott afganisztáni partizánháborút a beavatkozás sajátos körülményei miatt nem számítom ide. 57 A Malin-feljegyzéseket magyarul közreadja Szereda-Rainer: i. m. 58 Mark Kramer: „New Evidence on Soviet Decision-Making and the 1956 Polish and Hungarian Crises". CWIHP Bulletin, No. 8-9. Winter, 1996-Spring, 1997). 358-385. o.; Vlagyiszlav M. Zubok: „Hatalmi harc a Kremlben és a magyar válság". In: Évkönyv V. 1996-1997. Budapest: 1956-os Intézet, 1997. 55-66. o. 59 Szereda-Rainer: i. m. 53. o. 60 Erről bővebben lásd Békés Csaba: „Magyar külpolitika a szovjet szövetségi rendszerben, 1968— 1989". Jn: Mavuar külpolitika a 20. században (szerk. Gazdag Ferenc - Kiss J. László). Budapest: Zrínyi Kiadó, 2004.133-172. o. 61 Jegyzőkönyv az MSZMP Politikai Bizottságának 1965. január 26-i üléséről, MOL, M-KS-288. f. 5/237. ő. e. 62 Albánia 1961-től nem vett részt a VSZ munkájában, majd 1968 szeptemberében egyoldalúan kilépett a szövetségből. 63 Az NSZK álláspontjának fő tézisei a következők voltak: 1. A Hallstein-doktrína alapján az NSZK nem létesített diplomáciai kapcsolatot olyan országgal, amely elismerte az NDK-t; 2. az NSZK-t továbbra is a német nép egyedüli törvényes képviselőjének tekintették; 3. Nyugat-Berlint az NSZK részeként kezelték; és 4. nem ismerték el az 1945-ös potsdami konferencián kijelölt keleti határokat. 64 A magyar-NSZK viszonyról lásd Kiss J. László: „Az első államközi megállapodástól a diplomáciai kapcsolatok felvételéig. A magyar-NSZK kapcsolatok egy évtizede (1963-1973)". Külpolitika, No. 4. (1978). 3-18. o.; „Magyarország, a szovjet blokk, a német kérdés és az európai biztonság, 1967-1975". Évkönyv, 2009 (szerk. Rainer M. János - Germuska Pál). Budapest: 1956-os Intézet, 2009. 315-352. o. 65 A Romániával kapcsolatos magyar politikáról lásd Földes György: Magyarország, Románia és a nemzeti kérdés, 1956-1989. Budapest: Napvilág Kiadó, 2007. 66 Aczél György és Komócsin Zoltán feljegyzése egy „állítólagos NDK-beli" könyvkiadó magyarországi tevékenységéről. 1969. február 4. MÓL, M-KS-288. f. 5/483. ő. e. 67 Lásd Békés Csaba: „Titkos válságkezeléstől a politikai koordinációig. Politikai egyeztetési mechanizmus a Varsói Szerződésben, 1954-1967". In: Múlt századi hétköznapok. Tanulmányok a Kádárrendszer kialakulásának időszakáról (szerk. Rainer M. János). Budapest: 1956-os Intézet, 2003. 9-54. o. 68 Erről lásd bővebben Békés: „Magyar külpolitika a szovjet szövetségi rendszerben.162-164. o. 69 A magyarországi rendszerváltás nemzetközi hátteréről lásd részletesen Békés: „Vissza Európába...". 70 1989-ben még az ellenzéki szervezetek és pártok is a semlegesség programját képviselték. Erről lásd bővebben Uo. 814-816. o.; Romsics Ignác: Volt egyszer egy rendszerváltás. Prohászka Imre fotóival. Budapest: Rubicon-könyvek, 2003.145-149. o. 71 Grósz Károly felszólalása az MSZMP PB 1988. július 12-i ülésén, MÓL M-KS-288. f. 5/1031. ő. e. 72 Lásd pl. Jelentés a Politikai Bizottságnak és a Minisztertanácsnak a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének varsói ülésszakáról, 1988. július 18. MÓL M-KS-288 f. 11/4453. ő. e. 122 Külügyi Szemle
