Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - AZ UNIÓ ÉS AZ EURÓVÁLSÁG - Gálik Zoltán: Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon
Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon egyeztetések. Kérdéses tehát, hogy mennyiben kívánja a parlamenti szuverenitás növelésének („visszaállításának") okán feláldozni saját hatalmi kompetenciáit. A lisszaboni szerződést a brit parlament 2008. június 18-án hagyta jóvá. A Konzervatív Párt a lisszaboni szerződés ratifikációs folyamat során súlyos kritikákat fogalmazott meg a szerződéssel kapcsolatban, és azt a brit parlamenti szuverenitás korlátozásának legnagyobb veszélyei közé sorolta. David Cameron az ellenzék vezetőjeként többször hangsúlyozta, hogy a konzervatívok hatalomra kerülése esetén népszavazást írnak ki a szerződéshez való csatlakozásról. A lisszaboni szerződés ratifikációs folyamata azonban 2009. november elején lezárult a cseh alkotmánybíróság döntésével. November 4-én Cameron Európa-politikai hitvallásnak értékelhető beszédet mondott, amelyben meghatározta a Konzervatív Párt Európa-politikájának keretét. A népszavazás kiírásának kérdése a lisszaboni szerződés esetében lekerült a napirendről, hiszen egy hatályban lévő szerződés elleni állásfoglalás esetében csak az Európai Unióból való kilépés lehetett volna az egyetlen út (ebben a kérdésben pedig a párt messze nem egységes), míg a szerződés melletti szavazati többség a konzervatívokra mért volna súlyos csapást. A leszavazás veszélye pedig fennállt, hiszen az Eurobarometer 2010. novemberi adatai szerint a britek 39 százalék százaléka negatívan ítélte meg az uniót, 38 százalék semlegesen, és mindössze 19 százalék pozitívan/ Az együttműködés új keretei: az Európai Unió törvény és a kívül maradások rendszere Cameron elképzelései három ponton okoznának jelentős változást az integráció és az Egyesült Királyság viszonyában: 1. Új törvényt alkotnak, amely kimondja, hogy az Egyesült Királyságban a végső hatalom letéteményese a brit parlament. 2. Az 1972-es brit csatlakozás belső jogi szabályozását tartalmazó Európai Közösség törvény (European Communites Act) kiegészítésével bevezetnék a kötelező népszavazás intézményét bármilyen jövőbeli, a szuverenitás átadását szükségessé tevő integrációs szerződés esetében. Az EU egyszerűsített szerződésmódosítását lehető tevő (passarelle) módszer használata esetén pedig a kormány kizárólag a parlament jóváhagyása után írhatná alá a szükséges dokumentumot. 3. További kívül maradásokat (opt-out) szeretnének kiharcolni a bel- és igazságügyi együttműködés és a közös szociális politika egyes területein. 1. Az Európai Unió törvény (European Union Bili)8 2010 novemberében került a brit parlament elé. Mielőtt jelentőségét értékelnénk, néhány alapvető jogi folyamatot át kell tekintenünk. A brit parlament 1973, azaz az Egyesült Királyság csatlakozása óta 2011. tavasz 79
