Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 4. szám - DIPLOMÁCIA- ÉS KÜLPOLITIKA-TÖRTÉNET - Garadnai Zoltán: A magyar-francia kapcsolatok története De Gaulle tábornok elnöksége alatt (1958-1969)
A magyar-francia kapcsolatok története De Gaulle tábornok elnöksége alatt (1958-1969)1 Garadnai Zoltán A De Gaulle vezette Franciaországgal kialakítandó kapcsolatokra 1958 folyamán a „magyarkérdés" problémája nyomta rá a bélyegét. Francia részről ennek rendezésétől tették függővé a kétoldalú kapcsolatok alakulását,2 vagyis ebben a vonatkozásban a IV. és az V. köztársaság külpolitikájában változás nem történt.3 Magyar részről ugyanakkor szükségét érezték annak, hogy a franciaországi magyar jelenlétet egy magyar követ kiküldésével megerősítsék,4 és a francia külügyminisztérium sem tartotta kívánatosnak, hogy továbbra is csak ideiglenes ügyvivő képviselje Magyarországot.5 Ezzel párhuzamosan a magyar Külügyminisztérium egy általános ellenőrzési terv keretében igyekezett a párizsi magyar követség munkájának színvonalát emelni.6 A franciák is megérezhették az apró változásokat. Ebben erősítette őket a Budapesten megtartott francia könyvvásár (1959. október 24.-november 8.) iránt megmutatkozott - nem várt - magyar figyelem. Ez az érdeklődés hívta fel Párizs figyelmét arra, hogy a magyarok számára Franciaország és a francia nyelv szimbolikus jelentőségű lehet, hiszen nagyszámú látogató ment el a rendezvényre, akik közül nagyon sokan egyáltalán nem tudtak franciául, ami Párizs számára a magyar lakosság Nyugat melletti tüntetését bizonyította.7 Franciaország politikája Magyarország irányába ugyanakkor nemcsak a kulturális, hanem a gazdasági kapcsolatokban is változni kezdett. Ennek szükségességét egyébként a rendszerrel szemben nagyon ellenséges hangvételt megengedő Jean Paul-Boncour követ is felismerte,8 és a párizsi magyar követség nagyobb aktivitását szorgalmazta.9 1960-1961 folyamán a politikai és diplomáciai kapcsolatok szintje továbbra sem változott.10 Mérgesítette a magyar-francia viszonyt, hogy a magyar kormány hivatalosan fogadta Ferhat Abbast, az algériai ideiglenes kormány elnökét.11 Ugyanakkor Francia- ország értékelte azt, hogy az algériai konfliktusba a többi szocialista országhoz képest Magyarország csak kulturális vonatkozásban kapcsolódott be. A politikai értelemben hűvös viszonyt mutatja, hogy lényegében a süketek párbeszédéhez volt hasonlítható a francia követ és Sík Endre külügyminiszter megbeszélése 2011. tél 157
