Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 4. szám - DIPLOMÁCIA- ÉS KÜLPOLITIKA-TÖRTÉNET - Sáringer János: Fejezetek a magyar külügyi igazgatás 1945 és 1948 közötti történetéből
Fejezetek a magyar külügyi igazgatás történetéből Munkaügyi Osztály, a Levéltári és Tudományos Osztály, a Külföldi Magyarok Gondozását Ellátó Osztály, a Nemzetközi Jogi és Szerződési Osztály, a Jogvédelmi Osztály, az Utazási és Útlevélosztály, valamint a Hadifogolyosztály.49 A belpolitikai változások, Nagy Ferenc lemondása, az ismételt strukturális átalakítások a központi és a külföldi szolgálat személyi állományában is jelentős változásokat okozott. A miniszterelnök eltávolítása után, 1947 nyarán, a külföldön tartózkodó diplomaták egy része lemondott állásáról. A rendkívüli és meghatalmazott követek közül: Gordon Ferenc (Bern), Szegedy-Maszák Aladár (Washington), Auer Pál (Párizs), Rosty- Forgách Ferenc (Prága), Bartók László (Bécs), Kertész István (Róma), Andaházy-Kasnya Béla (Ankara). Ugyanekkor a fogalmazás szakbeli diplomaták közül többen külföldön maradtak vagy külföldre távoztak. Például Medgyesi László I. osztályú főkonzul (New York), Szabó Tamás követségi titkár (London), Hőgye Mihály követségi titkár (Párizs), Soós Géza miniszteri osztálytanácsos, Szász Sándor követségi tanácsos (Washington), Nemestóthy Dénes követségi tanácsos (Párizs), Borsodi István követségi tanácsos (Washington), Farkas György követségi titkár (Párizs), Czapkay Elemér követségi titkár (Prága), Fábry Pál követségi titkár (Ankara), ifj. Nagy Ferenc követségi attasé és Schwenda Károly konzuli igazgatási főtanácsos (Washington), Fekete Ervin miniszteri osztálytanácsos és Czakó József miniszteri segédtitkár a központból, Perlaky-Kassa Endre követségi tanácsos (Brüsszel), Somssich László miniszteri titkár, Traub István követségi tanácsos, illetve Cserenyey Géza miniszteri segédtitkár ugyancsak a központból. A második világháború után ekkor kezdődött el a Külügyminisztérium munkatársainak külföldre távozása, amit közkeletű műszóval a korszakban disszidálásnak neveztek, a disszidensek pedig - és gyakran családtagjaik is - megbélyegzett emberekké váltak. A másik nagyobb hullámra 1948-ban került sor, amikor a 600/1948. Korm. rendelet alapján elbocsátottak közül nyolcvanhat fő távozott az országból vagy maradt külföldön. Mellettük kint maradt Vámbéry Rusztem washingtoni, illetve Erős János londoni követ is.50 Ennek következtében a Külügyminisztérium óriási létszámhiánnyal és - tegyük hozzá - szakemberhiánnyal küzdött. A megüresedett helyeket a kommunista párthoz hű káderekkel töltötték fel, így a minisztérium személyi állománya jelentős mértékben felhígult. Ezzel összefüggésben, a szakmai színvonal emelése érdekében jött létre a már említett Külügyi Akadémia. A napi ügymenet eredményei és a kiiliigy előtt tornyosuló nehézségek A Külügyminisztérium napi menetében problémát okozott a rejtjel-, valamint a nyílt táviratok küldése. így például az 5. osztályra vonatkozóan szabályozni kellett a táviratok ügykezelését.51 Gyakran szükségessé vált egyes rejtjeltáviratokat 2011. tél 147
