Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 4. szám - DIPLOMÁCIA- ÉS KÜLPOLITIKA-TÖRTÉNET - Sáringer János: Fejezetek a magyar külügyi igazgatás 1945 és 1948 közötti történetéből
Sáringer János Bartók László ideiglenes ügyvivő irányításával Ausztriában is megkezdődött a magyar politikai misszió szervezése. Ekkor került sor Belgiumban a követség felállítására, s Perlaky Kassa Endre 1947. márciusban érkezett meg Brüsszelbe. Londonban 1946. február óta dolgoztak a magyar kormány képviselői - Szabó Tamás és Bede István vezetésével Budapesten pedig a SZEB brit politikai missziójának tagjai tevékenykedtek. Az 1946. júliusi SZEB-engedély értelmében bolgár hazatelepítési misszió dolgozott Magyarországon. Chilével a diplomáciai kapcsolatok felvételének hivatalos engedélyezése 1947 januárjában történt meg, bár arra a két ország között már korábban sor került. Csehszlovákiában 1945. augusztustól magyar meghatalmazott, Rosty-Forgách Ferenc védte a magyar állampolgárok érdekeit Prágában, helyettese pedig 1947-ben érkezett meg Pozsonyba. Az Amerikai Egyesült Államokban Szegedy-Maszák Aladár követ 1946. januárban adta át megbízólevelét, míg a Szovjetunióban Szegfű Gyula 1946. márciusban. Párizsban - mint az korábban szóba került -1946 áprilisától Auer Pál teljesített szolgálatot. Belgrádban 1946 októberében kezdődött a magyar követség megszervezése. Varsóban 1946. februártól ideiglenes ügyvivő állt a követség élén. Hollandiában a magyar kormány megbízottja 1946 májusától látta el feladatát. Olaszországban 1946. áprilistól szintén ideiglenes ügyvivő tevékenykedett. A reciprocitás elve alapján a román és a magyar politikai missziók tagjai 1946 júliusában foglalták el állomáshelyüket Budapesten, illetve Bukarestben. Németországban 1946. júliustól Hazahozatali Kormánybiztosság működött. 1947 elejére tehát a budapesti kormány fontos lépéseket tett az ország nemzetközi konszolidációja érdekében, ami a diplomáciai kapcsolatok, missziók, követségek szervezésében és megnyitásában is megmutatkozott. Persze, ehhez nagymértékben hozzájárult a párizsi béketárgyalások előrehaladott állapota is. Újabb szervezeti átalakítások 1947. januárban a párizsi békekonferencia Magyarországra vonatkozó tárgyalásainak befejezése és a békeszerződés közeli aláírása a minisztérium szervezetében is változásokat hozott, illetve új ügyosztályok felállítását tette szükségessé.45 1947. január l-jével Nemzetközi Kapcsolatok Csoportja elnevezéssel új szervezeti egység alakult, Kertész István rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter vezetése alatt. E csoport alá tartoztak: a Békeelőkészítő Osztály (amely működését Felszámoló Osztályként folytatta), a Nemzetközi Szervek és Konferenciák Ügyeivel Foglalkozó Osztály, valamint - változatlan feladattal - a Levéltári és Tudományos Osztály, illetve a Kulturális Osztály. Az első kettő közül az előbbi feladatai közé a békeszerződés életbelépéséig a békekonferenciával kapcsolatos ügyek intézése és a konferencia nyomtatásban megjelenő anyagának előkészítése, az utóbbié az Egyesült Nemzetek Szervezetével, illetve annak alárendelt intézményeivel kapcsolatos összes ügyek tartoztak. 144 Külügyi Szemle
