Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - AZ UNIÓ ÉS AZ EURÓVÁLSÁG - Gálik Zoltán: Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon
Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon visszafizetése kitermelhető. Noha a bevándorlási és letelepedési szabályok szigorításával megnehezítették a bevándorlást, az ország demográfiailag jó helyzetben van, elsősorban a hetvenes és a nyolcvanas évek bevándorlási hullámainak hatására a kontinens többi államához képest kedvező korfával rendelkezik. A munkaerő mobilitása az országon belül viszonylag magas, a felsőoktatási és a szakképzettség szintje európai átlagon felüli. A világgazdasági válság derékba törte az Egyesült Királyság gazdasági fejlődését, a túléléshez használt technika pedig hosszú időre kényszerpályára állította a gazdaságpolitikát. A brit pénzügyi és bankszektor elsődleges szenvedője volt az Amerikai Egyesült Államokból átszivárgó bizalmi válságnak. 2008 szeptemberében a válság súlyosan veszélyeztette a brit bankrendszer alapvető működését. A Brown-kormány határozottan és az utólagos értékelések szerint hatékonyan lépett fel a gazdaság megmentéséért. A legnagyobb bankokat, a Royal Bank of Scotlandet, valamint a Lloyds Banking Groupot 76 milliárd font értékben segítették ki (tulajdonképpen részlegesen államosítva azokat), további csaknem 200 milliárd fontot a pénzügyi szektor likviditási problémáinak kezelésére fordítottak, 250 milliárd font garanciát vállaltak a bankok likviditásának biztosítására, és mintegy 280 milliárd font ment el a bankok eszközállományának biztosítására. A Nemzeti Auditálási Hivatal (National Audit Office) összesítése szerint az egyéb költségekkel együtt összesen 850 milliárd font (!) értékű csomag készült a gazdaság megmentésére. A beavatkozás miatt a költségvetési deficit ugrásszerűen megnőtt, és 2009-ben 159,2 milliárd fonttal a GDP 11,5 százalékra emelkedett. Az eurózóna válságba került országaival összehasonlítva a brit költségvetési hiány a legjobban kezelhető. Egyrészt nem strukturális válság következménye (mint Görögországban), hanem alapvetően az egyszeri banki mentőcsomaghoz kapcsolódik (való igaz azonban, hogy a brit költségvetés enélkül sem tudta volna tartani az alacsony, öt százalék alatti célt). Másrészt az állam- adósság 68 százalékát teszi ki, ami sokkal alacsonyabb Görögország vagy akár Írország mutatóinál (115 százalék, illetve 120 százalék). 2010-ben az adósság visszafizetésére mintegy 43 milliárd fontot költöttek, a GDP három százalékát. A választási kampányban minden politikai párt világossá tette, hogy a rekordméretű költségvetési deficit kezelésére súlyos megszorító intézkedéseket kell hozni. A koalíció hatalomra kerülése után 2010 júniusában jelentette be George Osborn pénzügyminiszter az első csomagot, amely a kezdeti lépés a 2015-re tervezett költségvetési egyensúly helyreállításhoz. A csomag tartalmazza a forgalmi adó 17,5 százalékról 20 százalékra emelését, a közszolgálatban dolgozók fizetésének befagyasztását, a gyermekek után járó segélyek szintjének befagyasztását és a bankadó bevezetését. A 2010. október 22-én bejelentett megszorító csomag újabb szigorú gazdaságpolitikai döntéseket tartalmazott. A kormány négy év alatt mintegy 81 milliárd fontos közkiadás-csökkentést szeretne elérni, a kormányzati szervek költségvetését átlagosan 19 százalékkal csökkentették, a jóléti kiadásokat további hétmilliárd fonttal és a többi között a nyugdíjkorhatár 2011. tavasz 75