Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 4. szám - MAGYAR KÜLPOLITIKA ÉS A DÉLSZLÁV VÁLSÁG - Szilágyi Imre: Magyarország és Szerbia viszonya a rendszerváltás óta eltelt időszakban
Magyarország és Szerbia viszonya a rendszerváltás óta tartoznak".25 Különösen heves vita zajlott a két ország között 2004 folyamán. A diplomáciai akciók eredménytelenségét látva a magyar politikusok kihasználták, hogy az ország immár teljes jogú tagja az Európai Uniónak: az Európai Parlament néppárti és szocialista frakciója - a magyar képviselők kezdeményezésére - határozati javaslatot fogadott el a vajdasági atrocitások ügyében. Kovács László a problémát egyúttal uniós összefüggésrendszerbe helyezte, amikor a maastrichti Balkán-vita kapcsán úgy vélte, „hogy az Európai Unió azzal is segítheti a demokratizálódási folyamatot, ha Szerbia- Montenegrót közelíti az Európai Unióhoz, ha európai perspektívát mutat be Szerbia és Montenegró választópolgárainak; ez a demokratikus erők számára jelent segítséget. Elmondtam, hogy ezen kívül látok arra is lehetőséget, sőt szükségesnek tartom, hogy az Európai Unió az egész európai perspektívát kösse bizonyos feltételekhez."26 A kritika ellenére, Magyarország továbbra is arra törekedett, hogy elősegítse Szerbia integrációját. Ennek a törekvésnek a jegyében utazott Udvardi Iván, a Külügyminisztérium politikai igazgatója 2005-ben Szerbiába, ahol memorandumot írt alá az európai integrációs együttműködésről. Ennek keretében Magyarország a Belgrádnak nyújtandó komoly támogatás mellett kötelezte el magát.27 Göncz Kinga már 2006 augusztusában kétnapos balkáni körútra indult. Elutazása előtt kijelentette: Magyarország szükségesnek látja, hogy akkor, amikor a térség kritikus időszakát éli (Szerbia és Montenegró különvált, Koszovó státuszának rendezése a döntő szakasz elé érkezett), bizonyítsa térségbeli elkötelezettségét és érdekeltségét. Hangsúlyozta, hogy külpolitikai prioritásaink változatlanok, sőt még bővíteni is kívánjuk nyugat-balkáni jelenlétünket.28 2008 tavaszán, amikor Magyarország a szerb vezetés akarata ellenére elismerte Koszovó függetlenségét, a két ország viszonya egy rövid időre megromlott, s Belgrád rosszallását fejezte ki. A szerb külügyminiszter kijelentette, „nem számíthatnak jó kapcsolatra Szerbiával azok az országok, amelyek elismerik Koszovó függetlenségét".29 A 2008. évi szerbiai parlamenti választások után 2008 nyarán Szerbiában új kormány került hatalomra, amely igyekezett ugyan védeni az ország érdekeit, de politikája erőteljesen eltért a korábbi időszakétól, amikor is Vojislav Kostunica szerb kormányfő konfrontativ politikája határozta meg Belgrád magatartását. Ez tette lehetővé, hogy Göncz Kinga nem sokkal a kormányváltás után, 2008. szeptember elején Belgrádba látogathasson. A Koszovói elismerő országok vezetői közül ő volt az első magas rangú politikus, aki Szerbiában tárgyalt. A magyar külügyminiszter ekkor azt hangsúlyozta, „hogy bár az egykori autonóm tartomány önállósága ügyében továbbra is eltér a két ország álláspontja, a látogatás azt kívánja alátámasztani, hogy Magyarország helyre kívánja állítani a kapcsolatok korábbi szintjét, fontosnak tartja a jószomszédi viszonyt, és továbbra is minden tőle telhető eszközzel támogatja Szerbia 2011. tél 85
