Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 3. szám - AMERIKAI HEGEMÓNIA ÉS NEMZETKÖZI REND - Deák András: A sérülékeny hegemón. Energiafüggőség és érdekérvényesítés az amerikai külpolitika rendszerében
A sérülékeny hegemén Az ezredfordulót követően azonban újra feszítetté vált a nemzetközi olajpiac. A fennálló politikai paradigmában a kínálat nem bírt lépést tartani a dinamikusan növekvő kereslettel. A kizárólagosan olajalapú közlekedési szektor, Kína, India, a volt szovjet blokk társadalmainak gyorsuló motorizációja drasztikus keresletélénkülést jelentett. Mindez árnövekedést, ellátási problémákat, az energetikához kapcsolódó biztonság- politikai kockázatok radikális és a nagyobb termelők alkupozícióinak kényelmetlen növekedését vetítette előre. Washington mint a globális kereslet negyedét fogyasztó nagyhatalom ezt már nem kezelhette a korábbi eszközökkel. A piaci mechanizmusok nem kínáltak gyors és fájdalommentes megoldást. A Bush-kormányzat - érthető okokból - a létező olajpiaci intézményrendszer ambiciózus megreformálására tett kísérletet. Ez nem volt radikális, megtartotta a fennálló szektorális szövetségeseit, de ahol egyéni érdekei és transzformatív törekvései ezt alátámasztották, megkísérelte az 1973 előtti olajpolitikai rezsim részleges restaurációját is. A demokrácia globális kiterjesztésére tett kísérlet nem volt mentes az olajtermelés „optimális", amerikai modelljének exportjától sem. Ez a kísérlete csak részleges sikereket hozott és elégtelen a nemzetközi trendek megváltoztatására. Ebből fakadóan, jelenleg az olajpiac a keresleti technológiaváltás kényszere előtt toporog. Ez egy fájdalmas és lassú folyamat. Mindenesetre az amerikai energetikai hegemónia ma már nem értelmezhető pusztán az olajpiacon. Az új energiahordozók és technológiák megjelenésével a korábbi olajstratégia lassan elveszti eddigi meghatározó szerepét, és osztozkodni kényszerül a más üzemanyagok terén kialakított domináns politikákkal. Amerika helytállt az olajpiacon, de hegemóniájának fenntartása alapvetően attól függ, mennyire lesz képes ezekkel az új folyamatokkal lépést tartani. Jegyzetek * A tanulmány az OTKA K 76153 számú kutatásának keretében készült. 1 Nemzetközi Energia Ügynökség, http://www.eia.doe.gov/aer/pdf/perspectives_2009.pdf , valamint az EU-ra vonatkozó adatok: http://www.eea.europa.eu/data-and-maps/figures/member-state-net- extra-eu27 . 2 A 2000-es évek folyamán ez az arány 60-65% körül ingadozott a BP Statistical Review of World Energy adatai szerint. http://www.bp.com/sectionbodycopy.do?categoryld=7500&contentld=7068481 . Letöltés ideje: 2011. június 21. 3 John Frey - H. Chandler Ide: A History of the Petroleum Administration for War, 1941-1945.1. o., idézi: Richard H. K. Vietor: Energy Policy in America since 1945. Cambridge: Cambridge University Press, 1984. 29. o. 4 A brit Anglo-Iranian (a későbbiekben: British Petroleum), a holland-brit Royal Dutch-Shell (Shell), valamint az amerikai Gulf Oil, a Standard Oil of New Jersey (Exxon), a Standard Oil of California (Chevron), a Socony-Vacuum (Mobil) és a The Texas Corporation (Texaco). 5 Létező, de kikapcsolt termelési kapacitások, amelyek azonban igény szerint termelésbe vonhatóak az árak leszorítása vagy egyéb, politikai vagy műszaki okból bekövetkező termeléskiesés esetén. 2011. ősz 61
