Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 3. szám - AMERIKAI HEGEMÓNIA ÉS NEMZETKÖZI REND - Magyarics Tamás: Az unipoláris rend menedzselése. Az Egyesült Államok hegemóniája a hidegháború után
Magyarics Tamás 14 Az amerikai hegemónia és a liberalizmus közötti szoros kapcsolatról bővebben lásd John Lee: „An Exceptional Obsession". The American Interest, Vol. 5. No. 5. (2010). 38-40. o. Michael Lind szerint az amerikai liberálisok (itt elsősorban a Clinton-adminisztrációra utal) felfogása az, hogy „az Egyesült Államoknak a hegemóniáját álcázni kell olyan multilaterális intézmények és szövetségek révén, mint például az ENSZ és a NATO." Lind: i. m. 129. o. 15 Egyes dél-kínai-tengeri szigetek hovatartozásáról szóló vita és a fokozott kínai haditengerészeti jelenlét miatt Vietnam, Indonézia vagy a Fülöp-szigetek némi aggodalommal tekintenek a térségbeli kínai törekvésekre. A kínai vezetés élesen elutasította Hillary Clinton 2010. júliusban Hanoiban tett megjegyzéseit a régióban tapasztalható hegemonikus törekvésekről. 16 Kivételt képezett az Egyesült Királyság és Franciaország, többek közt az önálló nukleáris kapacitásukkal, valamint egyes speciális egységek más államokban. 17 Katonai szakértők a 2008-as Grúzia elleni katonai akciók során is számos - a technológiaitól a hadvezetésig terjedő - gyengeséget fedeztek fel az orosz haderőkön belül. 18 Az más kérdés, hogy olyan költséges, a védelmi kiadásokban eredetileg nem szereplő háborúk finanszírozása, mint például az iraki vagy az afganisztáni, nem érinti-e hátrányosan az amerikai gazdaságot, nem is szólva azok társadalmi, valamint bel- és külpolitikai hatásairól. 19 Lásd Ikenberry-Kupchan: i. m. 40. o. 20 Deborah Welch Larson - Alexei Shevchenko: „Status Seekers. Chinese and Russian Responses to U. S. Primacy". International Security, Vol. 34. No. 4. (2010), 89. o. 21 Robert A. Pape: „Empire Falls". The National Interest Online, http://www.nationalinterest.org/ PrinterFriendly.aspx?id=20484, 2009. január 22. Letöltés ideje: 2009. február 12. 22 A kínai beszédmódra jellemző képletes kifejezés szerint „mindegy, hogy milyen színű a macska, ha megfogja az egeret". 23 Példaként az ázsiai és latin-amerikai állami vállalatok nemzetközi térnyerését, valamint az állami alapoknak a nemzetközi pénzügyi életben játszott egyre jelentősebb szerepét lehet megemlíteni. 24 A hidegháború alatt az Egyesült Államok is „rugalmasabb" volt ezen a téren, s számos diktatúrát támogatott politikai okokból. Az akkori elméleti dilemmát Jeane Kirkpatrick próbálta feloldani a „totalitárius" (baloldali) és az „autoriter" (jobboldali) diktatúrák közötti különbségtétellel. Ennek értelmében: az utóbbiakban megvan a lehetőség egy liberális piacgazdasággá való alakulásra, míg az előbbiekben nincs. 25 A témának egyik legtöbbet idézett feldolgozása Thomas L. Friedman: És mégis lapos a Föld. A XXI. század története. Budapest: HVG Könyvek, 2006. A jelenségre Papé is felhívta a figyelmet: i. m. 4. o. 26 Lawrence Summers az Egyesült Államok-Kína viszonyrendszerben használta a kifejezést: Peking, mint az amerikaiak legnagyobb hitelezője, bel- és külpolitikai okokból sem szabadulhat a felhalmozott, billiós nagyságrendű amerikai fizetőeszköztől. 27 A témáról bővebben lásd Walter L. Hixson: The Myth of American Diplomacy. National Interest and U. S. Foreign Policy. New Haven - London: Yale University Press, 2008. 28 A frontier metafora elsősorban Frederick Jackson Turner történész működése nyomán vált ismertté. 29 Barack Obama elnök döntése, hogy az Egyesült Államok egyelőre lemond a Mars meghódításának kísérletéről, pénzügyileg mindenképpen indokolt, az amerikai identitás szempontjából azonban megkérdőjelezhető. 30 A radikális iszlám veszélyességének hangsúlyozása részben belpolitikai célokat is szolgál az Egyesült Államokban: egy egzisztenciális fenyegetés jelent csak megfelelő mozgósító erőt a különböző bel- és külbiztonsági intézkedésekhez. A hidegháborús szakirodalomban is egyre nő azoknak a száma, akik az amerikai és a szovjet külpolitikát a defenzív realizmus keretein belül írják le; azaz valójában egyik fél sem fenyegette fizikailag a másikat létében, de mind az Egyesült Államoknak, mind a Szovjetuniónak szüksége volt hegemonikus hatalma igazolásához a megfelelő egzisztenciális külső fenyegetés felmutatására. 31 Thomas L. Friedman: „Broadway and the Mosque". International Herald Tribune, 2010. augusztus 5. 7.0. 34 Külügyi Szemle
