Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 2. szám - BÉKEFENNTARTÁS ÉS BIZTONSÁG - Vincze Dalma: A NATO átalakuló koszovói jelenléte
Vincze Dalma Az EU szerepvállalásának változásai mellett az EU és a NATO külpolitikai figyelmét globális folyamatok is alakítják. A globális biztonsági rendszer változásai, a globális hatalmi egyensúlynak az Egyesült Államok és a Nyugat kárára történt változásai, Kína, India és más „nem nyugati" államok gazdasági és politikai felemelkedése jelentős kihívást jelentenek a liberális demokrácia elveit valló Nyugatra és általában a globális erő- egyensúlyra. Habár az EU-tagállamok közvetlen biztonsága szempontjából a szervezet balkáni politikája és válságkezelési képességei máig elsődleges fontosságúak, az unió balkáni szerepvállalása mellett műveleti szempontból egyre inkább előtérbe kerül afrikai válságkezelési tevékenysége. A 2001. szeptember 11-i események, a terrorizmus elleni fellépés közös céljai, majd az azok következtében elindított afganisztáni szerep- vállalás pedig a NATO-tagállamok céljait és mozgásterét formálta át.40A megváltozott környezetben a NATO és tagállamainak figyelme is módosul és alkalmazkodik az új realitásokhoz. A szövetség globális kitekintésének erősödését a 2010. novemberi lisszaboni NATO-csúcstalálkozón elfogadott Új stratégiai koncepció is jelzi. A balkáni műveletet háttérbe szorítja például az afganisztáni ISAF-művelet is, amelyben a katonai fellépés és jelenlét szükségszerűségei nap mint nap érzékelhetők. Koszovó függetlensége kikiáltásának következményei a NATO-ban Az Ahtisaari különleges képviselő által fémjelzett intenzív tárgyalásos időszakban a NATO már megkezdte a gondolkozást a státuskérdés rendezését követő szerepéről. A különleges képviselő többször járt a NATO-ban, találkozott a főtitkárral és az Észak- atlanti Tanáccsal.41 A NATO támogatásáról biztosította Ahtisaari erőfeszítéseit, és sürgette a tárgyalásos rendezést.42 A katonai és politikai tervezések mellett a státuskérdéssel és a rendezés lehetséges kimenetelével kapcsolatos NATO-hoz kötődő akadémiai elemzések is megszaporodtak. 2005-ben a NATO Védelmi Akadémia is készített egy tanulmányt Koszovó jövőjéről és a NATO szerepéről. A tanulmány szerint a hatékony reagálóképesség érdekében a NATO-nak fel kell készülnie a váratlan helyzetek kezelésére regionális szinten, szükség esetén további erők biztosításával fokoznia kellene a hírszerzési tevékenységét, valamint fel kellene oldani a KFOR-t alkotó csapatok nemzeti korlátozásait.43 Koszovó függetlenségének kikiáltása után a NATO nyilatkozatban erősítette meg, hogy koszovói működésének alapja továbbra is az ENSZ BT 1244-es számú határozata. Az Észak-atlanti Tanács kifejezte elkötelezettségét a koszovói biztonság és béke megteremtése iránt. Emellett a NATO a nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy a KFOR továbbra is pártatlanul lép fel, Koszovó teljes lakosságának védelmében. A tanács kifejezte támogatását bizonyos standardok - a jogállamiság megteremtése, az etnikai 124 Külügyi Szemle
