Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 2. szám - BÉKEFENNTARTÁS ÉS BIZTONSÁG - Bokodi Ágnes: Mit tartanak fenn a békefenntartók?
Mit tartanak fenn a békefenntartók? Az ENSZ békefenntartó műveletek sikerének értékelése Az ENSZ-műveletek vizsgálata Sok kutatás nem a siker meghatározását és a békefenntartás elméleti hátterét állítja a vizsgálat középpontjába, hanem a szakirodalomban már említett tényezőket gyűjti össze, és empirikus választ keres arra, hogy azok mennyiben befolyásolják a missziók sikerét. Például van der Lijn a siker meghatározásáról mindössze annyit említ, hogy annak a tartós békéhez kell hozzájárulnia, amely a negatív békét (a fegyveres harc megszűnését) és a konfliktus okainak kezelését egyaránt jelenti. A vizsgálat céljából ezt a feltételt úgy számszerűsítette, hogy tíz év negatív békét tekintett küszöbértéknek, amelynek átlépése esetén a békefolyamatot és a békefenntartók hozzájárulását sikeresnek tekintette. Ezt követően a siker és kudarc tényezői közül négy esettanulmány segítségével megvizsgálta, melyek bírnak a legnagyobb jelentőséggel. Következtetései szerint • a konfliktusban érintett felek egyetértése, hajlandósága és komolysága; • a fontos külső szereplők együttműködése; • a felek biztonságérzete, a biztonsági dilemma megszüntetése, a beavatkozás hitelessége; • az időben történő bevetés és jó időzítés, beleértve a megelőzést is, illetve a konfliktus érettségének, a „fájó patthelyzet" elérésének szerepét, valamint a misszió gyors telepítését; • a hozzáértő vezetés és személyzet, világos parancsnoki struktúra; • a belső és külső összehangolás: a békefolyamat további szereplőivel való együttműködés, valamint a művelet saját, belső koordinációja; • a helyi lakosság egyetértése és felelősségvállalása (local ownership); • valamint a konfliktus okainak kezelése egyértelműen hozzájárul a sikerhez. A van der Lijn által igazolt tényezők többsége ismerősen cseng a fenti ENSZ-doku- mentumok alapján. Ezzel szemben meglepő viszont, hogy a tanulmány szerzője két olyan tényezőt nem lát igazoltnak, amelyek az ENSZ-békefenntartás alapelvét képezik, és amelyeket a szakirodalom is gyakran említ. Ezek: a pártatlanság és a világos, megfelelő és teljesíthető mandátum. A tartós béke elérését segítő feltételeket, mint a biztonsági dilemma megszüntetése (ez Fortnánál a félelem spiráljának megtöréseként szerepel), valamint a konfliktus okainak kezelése, a vizsgálat különösen fontosnak ítéli, szemben azzal, amekkora figyelmet azokra az ENSZ-békefenntartás szakirodalma fordít. Pushkina62 a már ismertetett sikerkritériumot alkalmazva, nagyszámú missziót megvizsgálva az alábbi tényezőket találta relevánsnak: • az ENSZ-tagok elkötelezettek a konfliktus megoldásában; • a harcoló feleket nem támogatják katonailag vagy politikailag külső államok; • a konfliktus kezelése hatékony diplomáciával párosul, ami tárgyalásokat és a konfliktus rendezésére irányuló megállapodásokat jelent; • a harcoló felek egyetértése és együttműködése a békefenntartó misszióval; 2011. nyár 107
