Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 2. szám - BÉKEFENNTARTÁS ÉS BIZTONSÁG - Bokodi Ágnes: Mit tartanak fenn a békefenntartók?
Mit tartanak fenn a békefenntartók? Az ENSZ békefenntartó műveletek sikerének értékelése A hosszú távú béke kulcsfogalommá válik a siker elemzésekor. A békefenntartó műveletek sikerének kritériumaként Fortna40 is azt hangsúlyozza, hogy azoknak hozzá kell járulniuk a béke tartósságához. Vizsgálata azonban másra fókuszál: azt kutatja, hogy a békefenntartásnak van-e a többi tényezőtől független hatása a békére. Bár a béke- fenntartás meghatározása ezt feltételezné, a gyakorlat inkább azt mutatja, hogy a béke- fenntartók csak segítik a vitás feleket a konfliktus rendezésében. Azonban az, hogy ez a segítség mennyiben járul hozzá a béke tartósságához, hogy milyen különbséget jelent a békefenntartók jelenléte szemben azzal, ha nem vesznek részt a békefolyamatban, nem világos. Ezért az általa megalkotott modellben okozati kapcsolatot keres a békefenntartók jelenléte és a béke stabilitása között, míg a legtöbb szerző csak korrelációt vizsgált. Ezt a modellt a következő logika alapján építi fel: először azokat a „nyomvonalakat" (pathway) határozza meg, amelyeken a béke elbukhat. Ezek: az agresszió, a félelem és bizalmatlanság, a balesetek és incidensek, illetve a politikai kirekesztés. Ehhez kapcsolódóan négy különböző mechanizmust határoz meg, amelyeken keresztül a béke- fenntartó műveleteknek okozati hatásuk van a béke stabilitására. E négy mechanizmus szerint a békefenntartás képes: • csökkenteni az agresszió valószínűségét; • megtörni a félelem spirálját és a biztonsági dilemmát; • megelőzni a baleseteket, hogy azok ne vezessenek a harcok kiújulásához; és • meg tudja előzni, hogy valamelyik fél kizárja a másikat a hatalomból. A siker mércéje, amelyet Fortna alkalmaz, valójában nagyon alacsony, a „jobb, mint a semmi" felfogás. Fortna csupán azt igazolja okozati elmélete segítségével, hogy amennyiben minden más tényező változatlan, a békefenntartók jelenléte esetén valószínűbb, hogy tartósabb lesz a béke, mint ha egyáltalán nem lennének jelen. így válasza arra a kérdésre, hogy működik-e a békefenntartás, egyértelmű igen. Miután a siker meghatározásáról ennyit írtunk, fel kell tenni egy kézenfekvő kérdést: siker, de kinek a számára. A nemzetközi közösség, a harcoló felek vagy a helyi lakosság érdekeit tartjuk-e szem előtt, amikor ezeket a mércéket felállítjuk?41 Cedric de Coning hívta fel a figyelmet arra, hogy a helyi lakosság felfogását megismerni legalább ennyire tanulságos lehet, például közvélemény-kutatások segítségével42 így szociológiai szempontokkal gazdagíthatjuk az eddig elsősorban politikai irányú vizsgálatokat. A hatékonyság mérésének egy másik lehetséges módja, ha az ENSZ műveleteit más nemzetközi szervezetek misszióival és egyoldalú beavatkozásokkal hasonlítjuk össze. A legtöbben pozitívan nyilatkoznak az ENSZ békefenntartó tevékenységéről, ha azokat a NATO vagy az Egyesült Államok által végrehajtott műveletekkel vetik össze. Ezekkel az értékelésekkel azonban óvatosan kell bánni: a különböző szervezetek általában más kockázatú helyszíneken tevékenykednek, a misszióknak is különböző a profiljuk, ezért az összehasonlítások is torzíthatnak. Heldt és Wallensteen adatai azonban éppen azt sugallják, hogy a regionális szervezetekkel összevetve az ENSZ végzi a nehezebb 2011. nyár 101
