Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 2. szám - FRANCIAORSZÁG ÉS A FRANCIA-MAGYAR KAPCSOLATOK - M. Szebeni Géza: Keresztény-szociális elemek Charles de Gaulle társadalmi víziójában
M. Szebeni Géza és anyagi viszonyait, mivel a tőke és a munka társulása révén többé nem bérmunkások, hanem társult tagok, és ilyen módon egyenlők a vállalat irányítóival és a befektetőkkel. A tőke és a munka társulása szerződéses formában ölt testet, s a szerződés egyenlő jogok révén fűzi egybe a résztvevőket, amely szerződések természetesen függnek a vállalatok jellegétől, nagyságától, feladatától. A szerződések figyelembe veszik azt, hogy a társult tagok mit visznek magukkal, mivel vesznek részt a közös erőfeszítésben. Döntenek a munkavállalók alaprészesedéséről, az üzem fejlesztéséhez szükséges beruházások részesedéséről, az irányításért, a beruházásokért, a tartalékképzésért felelős tulajdonosok részesedéséről. A szerződéseket megfelelő szintű arbitrázs garantálja, míg a legfelsőbb szintű döntőbíró az állam, amelynek e feladata ellátásához is a pártoktól teljesen függetlennek kell lennie. Társadalmi tervét azért is fontosnak tartotta, mivel meggyőződése volt, hogy „Franciaország jelenlegi állapotában"18 „a tegnapelőtti liberalizmus" felfoghatatlan és tűrhetetlen. Szerinte a tőke és a munka társulásának e tekintetben nem megreformálnia, hanem felváltania kell egy olyan rendszert, amelyik elidegenedéshez, kizsákmányoláshoz és osztályellentétekhez vezet. A társadalmi változtatás célja teljesen világos volt, mint ahogy az is, hogy a Tábornoknak nem állt szándékában a társulás résztvevőinek szerződéses szabadságát megkérdőjelezni, hiszen az egyéni kezdeményezés lehetőségének kizárása egyenlő lett volna egy totalitárius rendszer szervezésével. Az 1951-es törvényhozási választásokon hatalmas sikert elérő (bár a választási törvény ravasz módosítása miatt továbbra is ellenzékbe kényszerülő) RPF két vezető politikusa - Soustelle és Vallon - nem késlekedett az új felállású Nemzetgyűlésben előterjeszteni egy törvényjavaslatot a „a tőke és a munka társulásáról szóló szerződések bevezetéséről", azzal a céllal, hogy a vállalat működtetéséből származó haszon azoké legyen, aki megtermeléséhez közösen hozzájárultak. Flozzáfűzték, hogy a vállalati béke megteremtéséhez nem elégséges az osztályharc és a bérmunka elítélése, vagy az, hogy őket a szovjet típusú totalitárius rendszerrel váltják fel. Majd azzal folytatták, hogy a jelen lévő ellentmondásokat fel kell váltani a munkavállalók tevőleges részvételével a vállalatok működtetésében, amit igazi közösségi szellem motivál. Miután mindenki részt vesz a munkahely tevékenységében, a reform kiiktatja a bérmunka rendszerének visszaéléseit és hiányosságait. A parlamenti vita során a jobboldal és a baloldal egy hangon utasította el a gaulle-ista kezdeményezést. Az RPF felmorzsolódása, majd Charles de Gaulle visszavonulása a közügyektől a „sivatagi átkelés" idején, átmenetileg háttérbe szorította a „részvétel-társulás" gondolatát, és a hatalomba való visszatérésének zűrzavarában is elsősorban az V. Köztársaság életre hívására és az algériai konfliktus minél előbbi lezárására törekedett. 84 Külügyi Szemle
