Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 2. szám - FRANCIAORSZÁG ÉS A FRANCIA-MAGYAR KAPCSOLATOK - Fejérdy Gergely: A francia kultúrdiplomácia főbb törekvései és lehetőségei Magyarországon 1945 és 1990 között
A francia kultúr diplomácia főbb törekvései és lehetőségei Magyarországon 1945 és 1990 között Mindazonáltal, az 1980-as évek elejére, a helyzet tovább romlott, amiről nem feltétlenül csak a magyar hatóságok tehettek, hanem részben a francia pénzügyi keret folyamatos csökkenése,95 illetve az angol nyelv rohamos térhódítása Magyarországon. A Francois Mitterrand 1982. július 8-i látogatását előkészítő dokumentum is hangsúlyozta ezt.96 Talán nem véletlen, hogy a francia elnök magyarországi tárgyalásain elismerte, hogy Franciaország az utóbbi időben elhanyagolta magyar kapcsolatait. Mitterrand hangsúlyozta, hogy Párizs új lendületet kíván adni a Budapesttel fennálló, egyébként határozottan jó viszonyának. Szerinte „ezt a folyamatot kulturális területen kell megindítani".97 Mitterrand budapesti látogatása után valóban megfigyelhető lendületet kaptak a francia-magyar kapcsolatok. Egy 1984 szeptemberében készült párizsi elemzés alapján a francia jelenlét tekintetében sok minden elégedettségre adhatott okot. Az elemző kiemelte a többi között a francia nyelv pozícióinak javulását, a kiváló szakmai kapcsolatokat és a magyarok különleges vonzalmát a francia kultúrához. Ez utóbbi jelenséggel kapcsolatban a dokumentum megjegyzi, hogy ennek oka elsősorban a hagyományos német befolyás kiegyensúlyozásának igénye.98 A francia elemzők felvetik azt is, hogy „a probléma nem az, hogy nincs érdeklődés, hanem pontosan az, hogy hogyan lehet válaszolni az óriási mennyiségű, szerteágazó kérésre."" A jelentés mindazonáltal kénytelen volt kitérni a különösen a művészeti kapcsolatok területén tapasztalható problémákra is, amelyeket a francia anyagi nehézségekkel magyarázott. Párizs azonban egyes kérdésekben hajlandó volt jelentős összegeket áldozni a kultúrdiplomáciára, ezt mutatja a Francia Intézet budapesti új épületének felépítése, amit Mitterrand szintén 1982-ben jelentett be hivatalosan. Az építkezés felépítése azonban - elsősorban magyar hatóságok rosszindulatú gáncsoskodásai miatt - éveken át nem kezdődhetett meg. Franciaország remélte, hogy Magyarország nagyobb jóindulatot mutat ebben az ügyben az után, hogy a párizsi Magyar Intézet székhelyét új, impozáns épületbe helyezhette 1986-ban anélkül, hogy bármiféle komolyabb adminisztratív nehézségbe ütközött volna. Az építkezés elkezdésére azonban még hosszú ideig várni kellett, és átadására már csak a vasfüggöny leomlása után került sor. Franciaország mindazonáltal az 1980-as években határozottan elégedett volt a magyarországi kulturális lehetőségekkel.100 Nem véletlen, hogy a helsinki folyamat eredményeként 1985 őszén Budapesten megrendezésre került Kulturális Fórum ötletét Párizs messzemenően támogatta, és a megvalósulásához hathatós segítséget nyújtott, továbbá jelentős delegációval is képviseltette magát az eseményen.101 Már 1985—86-tól elcsodálkozva figyelte, amint Budapest a szocializmus kereteit feszegetve, egyre nagyobb mértékben nyitott Nyugat felé.102 Párizsból egyre nyilvánvalóbban látszott, hogy az események felgyorsultak, és a stabilnak vélt magyar rezsim az összeomlás felé sodródik. Ilyen körülmények között a Quai d'Orsay megpróbálta előre megfogalmazni a célokat, amelyek az új helyzetben segíthetik a kétoldalú kapcsolatokban elért eredmények 2011. nyár 67
