Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 2. szám - FRANCIAORSZÁG ÉS A FRANCIA-MAGYAR KAPCSOLATOK - Türke András: Az elszalasztott lehetőségek diplomáciája? A francia külpolitika strukturális és tartalmi változásai
Az elszalasztott lehetőségek diplomáciája? összetűzésbe került, az alábbiakban - terjedelmi okok miatt - a két legjellemzőbb esetet vesszük szemügyre. A cseh ügy A francia és a cseh EU-elnökség közötti átmenet nem ment éppen zökkenőmentesen. 2008 őszén Topolánek cseh miniszterelnök nehezményezte, hogy a grúz kérdés tárgyalásaira nem hívták meg a prágai diplomatákat Moszkvába, és mivel az ország még nem tagja az Eurogroupe-nak (euróövezet), a gazdasági krízis hatásainak kezelése miatt megfigyelői státushoz folyamodtak. A csehek attól is féltek, hogy a franciák által széles körben favorizált „zöld intézkedések" veszélyeztetik gazdaságuk versenyképességét. A 2008. őszi bizalmas megállapodások Sarkozy és Topolánek között - Bemard Kouchner, Charles Fries, Henri Guaino, Jean-David Levitte, Fabien Reynaud részvételével - arra irányultak, hogyan tudná Franciaország bebiztosítani EU-elnöksége eredményeinek továbbvitelét a cseh elnökség idejére is, mintegy „megtámogatva" a cseh elnökséget. A beszélgetés kapcsán Sarkozy csapata új vízióval állt elő a kelet-európai térséget illetőleg, amit csupán a térség érintett államaival, illetve Németországgal felejtettek el egyeztetni. A Mediterrán Unió átmentése képezte a franciák legfőbb célját. Hogy a csehek támogatását biztosítsa e téren, Sarkozy kezdeményezte, hogy valami hasonlót hozzanak létre Kelet-Európábán is, cseh vezetéssel. A francia tervek szerint tehát cseh elnöke lett volna a kelet-európai uniónak, egészen a magyar elnökségig. Cserébe a MU kétéves cseh támogatását várták el. Topoláneknak két fő problémája adódott a Mediterrán Unió kapcsán. Egyrészt félt, hogy precedenst teremt, másrészt vitatta jogi hátterét és „európaiságát". Ki is mondta: „Francia táplálék nélkül ez a csecsemő nyilvánvalóan éhen hal." Harmadrészt a franciák ezzel a lengyel-svéd alapokkal indult, 2008 őszén megjelent Kelet-európai Partnerség program alól húzták volna ki a talajt, lényegében teljes mértékben ignorálva a lengyel-francia törekvéseket. Magyar szempontból fontos tényezője volt a megbeszéléseknek, hogy a francia fél azt hangsúlyozta, hogy a csődközeli helyzetben lévő Magyarországot mindenképpen meg kell menteni. A klímacsomag kapcsán szóba került, hogy Franciaország segíti Magyarország, Csehország és Lengyelország ezzel kapcsolatos igényeit.37 A kiszivárgott jegyzőkönyv igen kínos részleteket is tartalmazott annak kapcsán, hogy a mosolyoffenzíva mögött a francia elnök ténylegesen mit is gondol diplomáciai partnereiről: „Te leszel a főnök Kelet-Európábán... komolyan gondolod, hogy Angélát jobban szeretném erre a posztra?" - válaszolta Topoláneknak. Árulkodó a főként MU- partnerekkel kapcsolatosan elejtett megjegyzés is: „Tudod, milyen az, egyedül az összes arabbal szemben? Telefonálni velük? Rémes..." Cseh részről végül is kiszivárogtatták a paktumot, máig nem tudni pontosan, milyen célból... Mindenesetre ez akár a legegyszerűbb eszköznek tűnhet a közösen kitűzött célokból való cseh kihátrálásra, elkerülendő azt, hogy egy francia-cseh szövetség 2011. nyár 27
