Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - INTEGRÁCIÓELMÉLET - Csehó Júlianna: A európai integrációs politikák kialakításának módszerei és az Európai Unió gazdasági kormányzata
Az európai integrációs politikák kialakításának módszerei is hasonló okokból kívül esik a tanulmányunk fókuszán, mint az előbbi pont, azaz ez is az egységes belső piac szabályozásához kapcsolódó kérdéskör. Annyit viszont mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy bár ez a célkitűzés nem jelenti továbbra sem a tagállamok közvetlen adóztatásának bárminemű harmonizációját, azaz az EU szabályzó módjának bevezetését ezen a területen, a megcélzott intézkedés, azaz a közös társasági adóalap kidolgozása, valamilyen szinten mindenképpen a politikai koordináció bevezetését jelenti. A közös társasági adóalap kidolgozása így nem a közös célok meghatározásával, hanem ehelyett az átláthatóság és összehasonlíthatóság növelésével ösztönzi majd leginkább a tagállamokat arra, hogy idővel esetleg az egységesebb társasági adószint kialakításába is belefogjanak. Azaz azt is mondhatjuk, hogy itt is egy innovatív, hibrid politikai koordinációs módszer megjelenését figyelhetjük meg. Egészében tekintve az Euró Plusz paktum kormányzati módszerét, maga a dokumentum is úgy értékelte annak tartalmát, hogy a paktum segítségével elérhető a paktumhoz csatlakozó országok40 közötti gazdaságpolitikai koordináció „új minősége". A paktum nem hoz létre új szerződéses kötelezettséget a csatlakozó tagállamok számára, hanem csak „iránymutató szabályokat" (lásd a fenti négy célkitűzést), amelyek betartására a csatlakozó tagállamok önként tesznek kötelezettségvállalásokat. Ezek az önkéntes kötelezettségvállalások az Európai Unió már meglévő gazdasági kormányzati rendszerének - azaz az Európa 2020 stratégia, az Európai szemeszter, az Integrált iránymutatások, a Stabilitási és növekedési paktum, valamint az új makrogazdasági egyensúlytalanságokat kezelő felügyeleti rendszer - eszközein keresztül realizálódnak. Az Euró Plusz paktum közös céljainak kijelölését, a tagállami konkrét kötelezettségvállalásokat, illetve a kötelezettségvállalások évenkénti ellenőrzését a csatlakozó tagállamok államelnöki és kormányfői szinten teszik meg. Azaz az Euró Plusz paktum kormányzati rendszerével kapcsolatosan is hasonló következtetésre juthatunk, mint az Európa 2020 stratégia és a Gazdasági és Monetáris Unió gazdasági unió pillérének kormányzati rendszerével kapcsolatosan. Az Euró Plusz paktumra is a politikai koordináció módszerének alkalmazása jellemző, viszont itt is, összességében nézve, a politikai koordinációs módszer hibridizálódásával találkozunk, mivel a politikai vezető szerep itt sem az Európai Bizottság, hanem a paktumban részt vevő tagállamok államelnöki és kormányfői szintjén került meghatározásra. * Összefoglalva az eddigieket, azt lehet mondani, hogy az Európai Unió gazdasági kormányzásban alkalmazott politikaalkotási rendszere a 2010-es és a 2011-es év reformlépései következtében még diverzifikáltabbá, még összetettebbé vált. Emellett megfigyelhető, hogy a tanulmány harmadik fejezetében bemutatott, az Európai Unió politikaalkotási folyamatainak összegészére vonatkoztatott általános tendenciák ezen a politikai területen is visszaköszönnek. Érdemes észrevenni, hogy az Európai Unió gazdasági kormányzati rendszerében mind az öt politikaalkotási módszer vagy már 2011. tavasz 181
