Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - INTEGRÁCIÓELMÉLET - Csehó Júlianna: A európai integrációs politikák kialakításának módszerei és az Európai Unió gazdasági kormányzata
Csehó Julianna integráció politikaalkotási folyamatainak elemzésével. 1977-ben jelent meg az általuk szerkesztett Policy-Making in the European Communities című könyv első kiadása,1 amelyet azután az évek során - ahogy az európai integráció változásai, történései megkívánták - többször átdolgoztak, kibővítettek. A harmadik kiadás óta a könyv a Policy-Making in the European Union címet viseli.2 A tanulmányunkban bemutatásra kerülő Wallace-modellt jelenlegi formájában a 2005-ös ötödik kiadásában3 használták először a szerzők az európai integráció politikaalkotási folyamatainak, a különböző politikák empirikus leírásának, elemzésének elméleti hátteréül.4 Ezt követően a modellt továbbra is megtartották a jelenlegi legfrissebb, a 2010-es hatodik kiadásban is.5 Mielőtt részletesen bemutatnánk magát a Wallace-modellt, érdemes egy kissé visszatekinteni, és megnézni, hogy vajon a szerzők milyen indíttatásból kezdték el elemezni az európai integrációt az 1970-es évek közepén, és hogy milyen úton jutottak el a mai megközelítésükhöz. A könyv első kiadásának megírása előtt, az 1970-es évek közepén, a szerzők azt tapasztalták, hogy az európai integrációval foglalkozó tudományos könyvek és publikációk között túl sok volt az elméleti megközelítésű mű, de túl kevés az ezen elméleteket valóságosan is igazoló empirikus munka. Ez volt az az időszak, amikor az integráció korai szakaszában még olyan nagyon népszerű neofunkcionalista elméleti megközelítések (Ernst B. Haas, Leon Lindberg) már veszítettek magyarázó erejükből. Sőt maga a neofunkcionalista elmélet alapító atyja, Ernst Haas is elavulófélben lévőnek találta saját korábbi megközelítését.6 Emellett már megjelentek - alapvetően a neofunkcionalista elméletekkel szembehelyezkedve, válaszként az 1960-as évek történéseire - a kimondottan realista, kormányközi magyarázatok is az európai integráció vonatkozásában (Stanley Hoffman, Ralph Dahrendorf). A Policy-Making in the European Communities című könyv szerzői az 1970-es évek közepén úgy látták, hogy abban az időben az európai integrációval foglalkozó szakirodalomban két igen nagy hiányosság tapasztalható. Egyrészt tehát hiányzott annak az igazolása, hogy a mindennapi gyakorlat az Európai Közösségek politikaalkotási folyamataiban valóban visszaigazolta-e bármely elmélet kizárólagos helyességét. Másrészt azt is problémának látták, hogy míg az európai integráció mindennapjaival foglalkozó elemzések alapvetően az európai integráció intézményeire, azok működésére összpontosítottak, addig alig találtak elemzéseket a különböző szakpolitikai területekről (az agrárpolitika és a vámunió kivételével). A szerzők úgy vélték, hogy ha elfogadjuk azt, hogy az Európai Közösségek politikaalkotási folyamatának és gyakorlatának milyensége alapvető az európai integráció sikerességéhez, akkor érdemes és fontos ezt a kérdéskört sokkal alaposabban kutatni, vizsgálni. A könyv szerzői 1977-ben (és azóta is minden újabb kiadásban) erre a feladatra vállalkoztak. A könyv első kiadásának három kiinduló kérdése volt.7 Az első: az Európai Közösségekben zajló politikaalkotás a gyakorlatban ténylegesen hasonlít-e bármely elméleti modell által leírtakhoz. A második kérdés: létezik-e egy olyan egyedüli politikaalkotási modell az európai integráció politikaalkotási folyamataiban, amely minden politikaterületen 156 Külügyi Szemle
