Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - AZ EU ÉS AZ ENSZ - Gömbös Ervin: Az ENSZ és az Európai Unió együttműködése a lisszaboni szerződés tükrében
Gömbös Ervin humanitárius válság idején. Átfogó gyakorlati irányelvek segítik a humanitárius személyzet katonai szereplőkkel való hatékony koordinációját - amely vészhelyzetekben alapvetően fontos - figyelembe véve mindkét fél sajátos mandátumát. Az EB és az ENSZ között rendszeres párbeszéd van a politikailag érzékeny országok helyzetéről, beleértve azokat, ahol megvan a konfliktus veszélye, vagy éppen a konfliktusból lábalnak ki. Értékelik a különböző országok helyzetét a világ különböző részein, biztosítva az EB részvételének rendszeres áttekintését az ENSZ-missziókban. A politikai párbeszédet következésképp kibővítették a kapcsolódó humanitárius és fejlesztési dimenziók vizsgálatával. Jelentős haladást értek el a válság utáni helyzetekben használt közös értékelési, elemzési és tervezési eszközök fejlesztésében. Az EB, az ENSZ, a Világbank és más támogatók fontos partnerek voltak a konfliktuson átment országokban a közös szükségletek felmérésének és a segítségnyújtás koordinált programjainak a kidolgozásában (például Irakban, Szudánban és a cunami által érintett területeken). Közös kihívás mind az EB, mind az ENSZ számára a támogatás folytonosságának biztosítása az országokban a vészhelyzetből a fejlődésbe történő átmenet folyamán, vagyis a vészhelyzetbeli azonnali szükségletekből a rehabilitáció és a kilábalás felé. Ez szorosabb koordinációt tesz szükségessé az ENSZ és az EB megfelelő főosztályai között, amelyek a válság utáni egymást követő szakaszokba „beavatkoznak". Az EB számára legalább két tényező teszi szükségessé az ENSZ-szel történő együttműködést ezen a fontos területen. Először is és leginkább az ENSZ mandátuma és legitimitása a válságok során felvetődő kritikus kérdésekben. Másodszor az ENSZ következetes jelenléte a válság folyamán az adott területen megkönnyíti az átmenethez kapcsolódó tevékenységek végzését. Ez lehetőséget teremt arra is, hogy az ENSZ gyűjtő szerepet játsszon, és támogassa a koordinációt országon belül és gyakran nemzetközi szinten. Tulajdonképpen ezen a területen valamennyi EB által finanszírozott ENSZ- tevékenység hátterében több támogató együttműködéséről van szó. Az Európai Bizottság és az ENSZ közötti együttműködés számos eredményt hozott a természeti katasztrófák és az ember okozta konfliktusok utáni helyreállítási időszakban. Példák: fel nem robbant taposóaknák felszedése; a menekültek és az otthonukból elüldözöttek biztonságos hazatérése; élelemhez, egészségügyi ellátáshoz, vízhez, higiéniához és oktatáshoz való hozzáférés helyreállítása; az infrastruktúra újjáépítése; a környezet felépülésének segítése; az állami intézmények legitimitásának helyreállítása, az intézmények és a civil társadalom közötti párbeszéd kiépítése. 144 Külügyi Szemle