Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - AZ EU ÉS AZ ENSZ - Gömbös Ervin: Az ENSZ és az Európai Unió együttműködése a lisszaboni szerződés tükrében
Gömbös Ervin a szegénység mögött, néha a nem megfelelő politikai akarat a vezetők részéről, de sok esetben az államok nem rendelkeznek erőforrásokkal és kapacitásokkal, hogy eredményesen kormányozzanak. Mind az ENSZ, mind az EB kiemelten támogatja a demokratikus intézmények fejlesztését. Arra törekednek, hogy támogassák azokat a folyamatokat, melyeken keresztül az állampolgárok kifejezhetik érdekeiket, gyakorolhatják jogaikat, eleget tehetnek kötelezettségeiknek és megvitathatják nézetkülönbségeiket. Ezzel a céllal például 2005- ben 35 fejlődő országban működtek együtt a választási segítségnyújtás támogatásában, a parlamentek megerősítésében, a jogi és biztonsági szektor reformjában, a civil társadalom szervezeteinek felemelkedésében és az emberi jogok védelmében. 2006-ban írták alá az EB/UNDP választási segítségnyújtási programok és projektek végrehajtásának műveleti irányelveit, amelyben felvázolták azokat a gyakorlati intézkedéseket, amelyek megerősítik és megkönnyítik az EB és a UNDP között már létező együttműködést a választási segítségnyújtás terén. A választási segítségnyújtás mintegy hatvan százalékát teszi ki az ENSZ és az EB együttműködésének a kormányzás területén. A választások a demokratikus átmenet kiváltképp fontos elemei, beleértve például az ENSZ által támogatott, a polgárháborút befejező békeszerződések utáni helyzetet. Az EB-vel közösen végzett választási segítségnyújtás nagy része konfliktus utáni átmeneti szakaszban volt. A választások logisztikai biztosítása is sok esetben csak az ENSZ, az EB és más adományozók anyagi támogatásával volt megoldható. A helyzetet tovább bonyolították helyi gyakorlati és biztonsági problémák. Az ENSZ koordináló szerepe az adott országon belül jelentősen hozzájárult a választásokat támogató műveletek hatékonyságához és hatásához. Irakban az EB pénzügyileg támogatta az ENSZ tevékenységét, amelyet a Biztonsági Tanács 1546 sz. határozata írt elő Irak teljes szuverenitásának megerősítése érdekében. A bizottságtól és más támogatóktól kapott segítséggel az ENSZ létrehozta Irak Független Választási Bizottságát (IECI). Az EB volt az első számú támogató az alkotmányozási referendum (2005. október) és a 2005. decemberi választások esetében. Az EB pénzügyi támogatása segítségével képeztek ki 160 ezer választási biztos, és gondoskodtak hárommillió kilogramm választási anyag és 21 millió választási lap helyszínre történő szállításáról. 300 ezer választási megfigyelőt képeztek ki a választások ellenőrzésére, továbbá ötven iraki újságírót, hogy szakszerű híradást biztosítsanak. Mindkét alkalommal kilencmillió iraki járult az urnákhoz. A Kongói Demokratikus Köztársaságban - többéves polgárháború után - az ENSZ koordinálta a segítségnyújtást, és szakmailag támogatta az alkotmányozási referendumot 2005 decemberében. Itt igazán a logisztikai kihívások voltak nagyok. A Belgiumnál nyolcvanszor nagyobb országban nemcsak a nagy távolságokat kellett leküzdeni, hanem a korábbi háború által lerombolt infrastruktúra is akadályozta a munkát. 140 Külügyi Szemle
