Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - AZ EU ÉS AZ ENSZ - Gömbös Ervin: Az ENSZ és az Európai Unió együttműködése a lisszaboni szerződés tükrében
Gömbös Ervin rendszerében hozott határozatok végrehajtását biztosítják. Fontosnak vélték az ENSZ- akciók és a nemzetközi pénzügyi szervezetek (Bretton Woods-i intézmények) tevékenysége közötti összhang megteremtését. Az ENSZ fokozott támogatása azt is jelenti, hogy a regionális szervezetek rész vesznek az ENSZ-kezdeményezések végrehajtásában. Szükségesnek tartották az ENSZ vezette békefenntartó és béketeremtő műveletek megerősítését. Más alternatíva romboló lenne a nemzetközi béke és biztonság szempontjából, az elmúlt 15-20 évben rendezett nemzetközi konferenciák határozatainak megvalósítását, valamint a szabályozott nemzetközi kereskedelem fejlődését illetően. Ugyanakkor az EU-nak számos kihívással is szembe kellett néznie. Hogy csak három példát említsünk: 1. közös álláspontok kialakítása a tagállamok között (általában egyhangúan beszélnek, de a bővüléssel színesebb lett a paletta); 2. az unió valós befolyása (az európai értékek védelme stb.) elmarad a gazdasági és a kapcsolódó politikai súlyától, valamint az ENSZ-szervezeteknek nyújtott pénzügyi támogatás relatív súlyától; 3. a közös kül- és biztonságpolitika terén az EU számos kérdésben nem tudott közös álláspontot kialakítani. Ugyanakkor - pozitív példaként - határozottan fellépett a kiotói jegyzőkönyv támogatásában, a Fejlesztés Finanszírozása Nemzetközi Konferencia előkészítésében, a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC - International Criminal Court) létrehozásában. Amikor az ENSZ és az EU viszonyáról beszélünk, nem szabad figyelmen kívül hagyni a két szervezet közötti különbséget, és itt nem egyszerűen csak a tagság létszámáról van szó (192, illetve 27 ország). Hogyan hangolható össze az egyedülálló intézményi formával és ennek következtében sajátos szereppel rendelkező EU, valamint a szuverén államokból álló ENSZ együttműködése; vagy az egyetemes legitimitással rendelkező ENSZ és a gazdasági és politikai hatalommal rendelkező EU viszonya? A kölcsönös megismerés és bizalom hosszú távú javítása teszi képessé az EU-t és az ENSZ-t, hogy növeljék rövid távú hatékonyságukat és egymást kiegészítő reagálásukat a világ problémáira. Az Európai Közösséget létrehozó egyezmény 302. paragrafusa szerint „a Bizottság biztosítja valamennyi megfelelő kapcsolat tartását az ENSZ szerveivel és szakosított intézményeivel". Valamennyi EU-tagállam saját jogán tagja az ENSZ-nek is. Az Európai Közösségeknek 1974 óta van állandó megfigyelői státusa az ENSZ-ben. Az Európai Bizottságnak (EB) delegációja van az ENSZ-központokban (New York, Genf, Bécs, Párizs, Róma, Nairobi). Az EU több mint ötven ENSZ-egyezmény és konvenció részese. Teljes körű tagsága van az ENSZ egyik szakosított intézményében, a FAO-ban, jelezvén széles körű érdekeltségét a FAO által gondozott területeken. Az EU az ENSZ legnagyobb pénzügyi támogatója, az EU fedezi: • az ENSZ rendes költségvetésének mintegy 40 százalékát • az ENSZ békefenntartó műveleteinek több mint 40 százalékát • a békefenntartók 12 százalékát • az ENSZ-alapokhoz és -programokhoz való hozzájárulás több mint 50 százalékát. 136 Külügyi Szemle
