Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)

2010 / 4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Kecskés D. Gusztáv: Egy humanitárius csoda anatómiája - az 1956-os magyar menekültek nyugati befogadása

Kecskés D. Gusztáv szerve már a menekültválság első napjaiban állást foglalt „a magyar nép humanitárius megsegítése mellett", ami a magyarországi lakosság és a magyar menekültek segélye­zését egyaránt magában foglalta.45 Az 1956-os magyar menekültek nyugati befogadásának különleges sikerét tehát szá­mos tényező együttesen magyarázza. A második világháború borzalmaira emlékező hu­manitárius érzület, ezzel összefüggésben a menekültek jogainak egyre pontosabb és ha­tározottabb megfogalmazása éppúgy hozzájárult, mint a levert forradalommal mélyen együttérző nyugati lakosság támogató hozzáállása. Az '56-os emigráció munkaerő-piaci szempontból különlegesen kedvező összetétele találkozott a „csodákat" produkáló nyu­gati gazdasági fellendüléssel. Ezek a kiindulási feltételek azonban a keleti és a nyugati blokk közötti hidegháborús rivalizálás nélkül bizonyosan nem vezettek volna csaknem 200 ezer honfitársunk ennyire gyors és sikeres nyugati beilleszkedéséhez: a NATO-kor- mányok politikai akarata - a szovjetekkel vívott ideológiai csata okán - a közvélemény érzelmi azonosulásának hanyatlása után is erőteljesen támogatta a magyar menekültprob­léma megoldását. Propagandaakció vagy humanitárius gesztus? Mindkettő. Egyszerre. Mindazonáltal e tipikus hidegháborús konfliktusból a menekülő egyén nagyrészt csupán annyit érzékelt, hogy páratlanul kedvező lehetőségei nyíltak egy új élet meg­kezdéséhez. A nagyhatalmi szembenállás időnként kedvezően is befolyásolhatja „kis­emberek" tömegeinek sorsát...46 Jegyzetek 1 „KSH-jelentés az 1956-os disszidálásokról. Az illegálisan külföldre távozott személyek főbb adatai, 1956. október 23-1957. április 30.". Regio, Vol. 2. No. 4. (1991). 174-211. o. („KSH-jelentés az 1956-os disszidálásokról. Az illegálisan külföldre távozott személyek főbb adatai, 1956. október 23.-1957. április 30. Különlenyomat". Budapest: 1956-os Intézet, 1992.) Egy osztrák belügyminisztériumi je­lentés szerint 1957. április 6-ig 174.704 magyar menekült érkezett Ausztriába; a jugoszláv belügymi­nisztérium pedig úgy tudta, hogy 1957. május 26-ig 19.181 honfitársunk lépte át Jugoszlávia határát. 2 Puskás Julianna: „Elvándorlások Magyarországról 1945 óta és a magyar diaszpóra néhány jelleg­zetessége az 1970-es években". Tanulmányok a magyar népi demokrácia negyven évéről (szerk. Molnár János, Orbán Sándor és Urbán Károly). Budapest: MSZMP KB Párttörténeti Intézete - MTA Törté­nettudományi Intézete, 1985. 247. o. 3 „Note du président du Comité politique (signé A. Casardi)''. Rapport sur les réfugiés hongrois. NATO Archives (Brüsszel; a továbbiakban: NA), C-M (57) 65. (1957. április 17.) Ez a tanulmány az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának 1957. március 11-én kiadott statisztikáira támaszkodik. 4 Nations Unies, Comité de l'UNREF, A/AC. 79/73. (1957. május 8.) 5 „Report of the Intergovernmental Committee for European Migration on the Hungarian Refugee Situation (Ausztria, 1957. december 31.)". USA Senate Report, No. 1815 (1958), idézi Puskás Julianna: „Elvándorlások Magyarországról 1945 óta és a magyar diaszpóra néhány jellegzetessége az 1970-es években". Tanulmányok a magyar népi demokrácia ..i. m. 249. o. 164 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents