Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - MAGYARORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA - Kőrösi István: Közép-Európa helye a nemzetközi (európai) gazdasági, pénzügyi és innovációs folyamatban
Körösi István energiakeresletének és -termelésének alakulása azt valószínűsíti, hogy az energiaárak távlatban jóval az átlagos infláció felett emelkedhetnek, ingadozásuk amplitúdója máris nagymértékben megnőtt. Közép-Európa folyamatosan nagymértékben energiaimportra szorul és nincs közös energiapolitikája, ami növeli a sebezhetőségét. A 2010 márciusában meghirdetett EU-2020 program tükrében különösen megfontolandó lenne, hogy egységnyi energiatakarékosság olcsóbb, és a fejlődés szempontjából is hasznosabb, mint egységnyi többletfogyasztás. A közép-európai országok energiaprogramjait elsősorban a térségen belüli, megújuló energiaforrások kiaknázására kellene összpontosítani, ami pozitív lenne a beruházások, a növekedés és a környezet állapotának javítása szempontjából egyaránt. Az ökológia terén különösen hatékony innovációs programok elindítására lenne lehetőség, megfelelő stratégia és finanszírozás mellett. A 2008-2010-es válság súlyosan érintette a közép-európai országok gazdaságát és pénzügyi helyzetét. A válságkezelés a növekedés beindítása, majd generálása viszonylag rövidebb időtávú, a pénzügyi egyensúlyhiányok következményeinek kezelése azonban hosszabb távra kiható folyamat. A tudományos fejlődés, oktatáspolitika, kutatás-fejlesztés és innováció hatása a világgazdasági versenyképesség alakulására igen hosszú időhorizontú, évtizedes aktivitást igényel. A válság nem csak meggyengítette Közép-Európát, hanem megrendült a gazdaság- politikákba és a pénzügyekbe vetett bizalom. Komplex innovációs politikára van szükség, amely újra beindítja az értékteremtő folyamatokat, új alapokra helyezi a gazdasági, műszaki megújulást, s különösen megpróbálja megteremteni az értékalapú, etikus, tudásvezérelt felemelkedést a közép-európai országokban. A hosszú távú, fenntartható növekedést generáló és ugyanakkor ennek révén stabilitást teremtő gazdaságpolitika csak együtt vezethet sikerre. A közép-európai regionális együttműködés fejlesztése Magyarországnak három fő dimenzióban jelent lehetőséget, egyben feladatot az aktív külpolitikai stratégiában: ezek a Duna-völgyi térség fejlesztésének, a kárpát-medencei együttműködésnek és a visegrádi térségi kooperációnak a dinamizálása és kiterjesztése. Közép-Európa sorsát a 21. században új erőviszonyok, adottságok, formálódó lehetőségek, fokozatosan tágítható keretek határozzák meg. Történelmileg és politikatör- ténetileg érdekes a 20. század eleji német Mitteleuropa koncepciók tanulmányozása és értékelése, de korunkban nem nyújtanak támpontot. Németország gazdaságilag jelentős szerepet játszik Kelet-Közép-Európában, de a saját problémái miatt sem tud a gazdaságban a jelenleginél nagyságrendileg nagyobb szerepet vállalni a térségben, főleg pénzügyi téren nem. A német politika pedig, a történelmi tapasztalatokat levonva, nem kíván a kelet-közép-európai régión belüli konfliktusos kérdésekbe beavatkozni. A főleg osztrákok által képviselt korábbi Zentraleuropa koncepciók arra épültek, hogy Ausztria és szomszédjai a kelet-nyugati konfliktus enyhülésével, majd megszűntével szerves régiót alkothatnak és Ausztria a Nyugat peremállamából ismét a centrumba 88 Külügyi Szemle
