Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - MAGYARORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA - Kőrösi István: Közép-Európa helye a nemzetközi (európai) gazdasági, pénzügyi és innovációs folyamatban
Körösi István kább háttérbe szorulnak, s éppen a német- és az osztrák-magyar együttműködésben előtérbe kerültek a hosszabb távú, szerves beszállítói kapcsolatok, amelyek tartósabb, stabilabb összefonódást biztosítanak. 2010 tavaszán körvonalazódni látszik a Duna-menti országok szorosabb együttműködése az úgynevezett Duna-stratégia keretében. Az EU állam- és kormányfői 2009 júniusában felkérték a bizottságot, hogy 2010 végéig dolgozza ki az egy Duna-völgyi régió uniós stratégiájának részleteit. 2010 februárjában Magyarországon folytak magas szintű egyeztetések nyolc ország; Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia képviselői között. Elhatározták, hogy közösen keresik a megoldásokat a régió előtt álló kihívások; különösen a szállítási infrastruktúra, az energiabiztonság, a migráció, a környezetvédelem és a természetvédelem területén és közösen lépnek fel a globális válságproblémák kezelése érdekében, amelyek közül a klímaváltozást külön is kiemelték. A Duna-völgyi térségben mintegy nyolcvanmilliós népesség él, azaz a régió lakossága körülbelül egyenlő nagyságú Németországéval. Ugyanakkor a térség fejlettségi mutatói - a német és osztrák mutatókat kivéve - csak töredékét érik el a németországi átlagnak. Jelenleg hat EU-tagállam fekszik a Duna mentén, Csehország és Szlovénia jelezte azonban, hogy csatlakozna a Duna-völgyi együttműködéshez. Várható Horvátország és Szerbia érdeklődése és részvétele is. A dunai térség fő konkrét feladatai között szerepel a közlekedés-szállításon túl a vízgazdálkodás és a környezetvédelem határokon átnyúló problémája és az országhatárokon átívelő interregionális projektek megvalósítása. A Duna-stratégia kidolgozása és megvalósítása érdemben hozzájárulhat a térség gazdasági, politikai biztonságának erősítéséhez. A délnémet és a nyugat-ausztriai területek fejlettségük színvonala és kiegyenlítettsége, a kapcsolatok szorossága alapján már régóta összetartozó régiót alkotnak. E térséggel a kapcsolatok szorosabbra fűzése a magyar gazdaság felzárkózásának fontos tényezője, amely belátható távlatban elvezethet egy délnémet-osztrák-magyar régió kialakulásához, amely fokozatosan tovább épülhet keletre, délkeletre. Nyugat- Európában a szerves régióképződést követte az integráció, a Duna-völgyi térségben viszont az integrációs kapcsolatok fejlesztése vezethet el a régió fokozatos kiépítéséhez. Közép-Európa kulcsproblémái, felzárkózásának lehetősége és kilátásai Közép-Európa nyugati és keleti felében húsz évvel ezelőtt a politikai és gazdasági szereplők, a polgárok nagy várakozásokkal, reményekkel és illúziókkal tekintettek a vasfüggöny lebontása és a kelet-közép-európai országok rendszerváltása nyomán létrejött helyzetre. Objektív okokból sem Nyugaton, sem a rendszerváltó országokban nem vol84 Külügyi Szemle
