Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - KÖNYVEKRŐL - Gecse Géza: Eurázsia expanziója, avagy Oroszország európai ambíciói - Janusz Bugajski Vlagyimir Putyin "fagyos pragmatizmusáról"
Könyvekről 15 El kell érni azt is, hogy a frissen csatlakozottak unión és NATO-n belüli befolyása jelentéktelen legyen. Uo. 31. o. 16 Igaz, Romániának már kevésbé. Uo. 34., 41. o. Putyin megfogalmazása szerint: „a Balkán és a Feketetenger mindig nagyon fontos volt a mi számunkra." A BBC szintén a június 27-i román Adevarul cikkét ismertette: „Putin Wants more Russian Influence in Balkans, Black Sea - Romanian Press". ACTURCA, http://acturca.wordpress.com/2007/07/02/putin-wants-more-russian-influence-in-balkans-black-sea- romanian-press/ , 2007. július 2. 17 Bugajski: i. m. 50. o. 18 Uo. 54. o. 19 Ide tartozik a 2003-as Berezovszkij-ügy; a csecsen Ahmed Zakajevnek adott londoni politikai menedékjog; Lugovoj ügye, akinek kiadatását a Litvinyenko-ügy kapcsán kérték a brit hatóságok, de eredménytelenül; majd a 2007 végén kémkedésért kiutasított orosz állampolgárok, illetve a cserébe Oroszországban bezárt British Council irodák ügye. Bugajski: i. m. 62-64. o. 20 1997-ben jöttek létre a francia-német-orosz csúcsok, amelyekből a többi európai országot kizárták. A Szovjetunió összeomlása után Németország lett Oroszország legfontosabb kereskedelmi és pénzügyi partnere (2007-ben 52,8 milliárd euró forgalommal a kétoldalú kapcsolatokban) és a 2006. decemberi adatok szerint a felhalmozott külföldi tőke 32 százaléka német volt Oroszországban. Berlin elsősorban nyersolajat és földgázt importál Oroszországból, ami Németország szükségleteinek háromnegyedét fedezi. Uo. 57. o. 21 Végül is - sikertelenül. Uo. 61., 65. o. 22 A korábbi időszakhoz képest újdonság, hogy a magánvállalatok a Kreml parancsára hajlandók a profitveszteségre is. Putyin második elnöki ciklusa végére a legnagyobb energia-, fém- és feldolgozó iparágakban az állami szektor aránya meghaladta az 50%-ot. Uo. 73-74. o. 23 Ennél kilenc százalékkal több, a világ összes földgázkészletének 28 százaléka található Oroszországban. Részletesen 1. 6. jegyzet. Uo. 99. o. 24 Az eurázsiai Balkán a világ legbizonytalanabb részét határolja körül, és hatalmi vákuum jellemzi. Az itt található kilenc országot súlyos belső nehézségek sújtják, mindegyiknek határvitája van szomszédaival, vagy nemzetiségi ellentétek dúlnak a határai mentén. „Politikai képződményei nemcsak ingatagok, hanem betolakodásra is csábítják és ösztönzik a hatalmasabb szomszédokat, melyek egytől egyik elszántan ellenzik más hatalom megjelenését a térségben." Zbigniew Brzezinski: A nagy sakktábla. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1999.171-173. o. 25 Napjainkban Oroszország kőolajának 53%-át, földgázának 36%-át értékesíti az EU országaiban. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a közép-európai államok ezen belül jobban függenek az orosz kőolajtól és földgáztól, mint a nyugat-európaiak, tehát kiszolgáltatottságuk nagyobb. Bugajski: i. m. 76. o. 26 Mint ahogy azt a 2006. márciusi budapesti, illetve prágai Putyin-látogatás is megmutatta. Uo. 80. o. 27 Ukrajna és Fehéroroszország korábbi kedvező helyzete például ennek következtében egyik napról a másikra szűnne meg. Az Északi Áramlat létesítéséről szóló tervet Putyin 2007 augusztusában írta alá. A Déli Áramlat létesítéséről 2007/2008 telén sikerült meggyőzni a magyar és a bolgár kormányt, s ez - Bugajski szerint - képes okafogyottá tenni a Törökországon keresztül Közép-Ázsiába tervezett Nabucco gázvezetéket, amelynek egyik fő célja Európa gázellátásának a diverzifikálása. Uo. 90-91., 95-98. o. 28 Ugrósdy Márton: „Janukovics és az oroszok". Kitekintő.hu, http://kitekinto.hu/europa/2010/06/01/janukovics_es_az_oroszok/ , 2010. június 1. 29 Valójában már egy évvel ezt megelőzően elindult a vita a tervezett rakétavédelmi rendszer egyes elemeinek a különböző helyszínekre telepítésével kapcsolatban. Bugajski: i. m. 147-148. o. 30 Az interkontinentális rakéták elleni védelem helyett a közepes és rövid hatótávolságúak ellen védő, ún. fokozatos (layered) rendszer elemeit próbálnák ki Lengyelországban. 31 Olcsóbb energiaárakat ígértek nekik. A Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság tartozásait változtatták át részvényekre az orosz társaságok, és 2007 közepére a köztársaság részesedése 13,44%-ot tett ki úgy, hogy a MoldovaGaz részvényeinek az 50%-a a Gazprom kezébe került. Bugajski: i. m. 83. o. 32 1000 köbméter gázt 70 dollárnál kevesebbért vásárolt, amit csaknem 300-ért adott el Európának. Az egységnyi gáztovábbítás összege nem kerül többe 5 dollárnál. Egy 2007-es tanulmány szerint 182 Külügyi Szemle
