Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - ELMÉLET - Szörényi András: A társadalmi diplomácia (public diplomacy) újraértelmezése a 21. században
A társadalmi diplomácia (public diplomacy) újraértelmezése a 21. században A megfelelő kifejezés kiválasztása A klasszikus diplomáciától való megkülönböztetésként gyakran találkozhatunk a civil diplomácia, a nyilvános diplomácia kifejezésekkel vagy a public diplomacy magyar szövegkörnyezetben való használatával. Nyusztai ír például civil diplomáciáról, „mely a szorosan vett állami/nemzeti külpolitika végrehajtásának körébe nem tartozó, de azt változatos eszközökkel elősegíteni képes, továbbá saját célkitűzésekkel is rendelkező, szerteágazó civil (politikai, társadalmi, emberjogi, szociális, kulturális, tudományos, ifjúsági, stb.) szerveződések tevékenységet], amely az adott szakterületi együttműködés kétoldalú, de főként multilaterális keretekben történő ápolására, a kormányzati szféra és a nemzetközi közvélemény pozitív befolyásolására irányul".36 A „civil diplomácia" a klasszikus államok által végzett diplomáciai tevékenység fontos kiegészítője, amit nem állami szereplők végeznek. Nagyon fontos különbséget tenni az állami diplomácia és a nem állami szereplők által végzett „civil" diplomáciai tevékenység között, de ez csak a cselekvő aktor szerinti kategorizálás, és a 21. század kommunikációs robbanása, a globalizáció hatásai és a belpolitikai témák külpolitizálódása nyomán a határok mind jobban el is mosódnak, és egymást kiegészítő, párhuzamos tevékenységgé válnak. A civil diplomácia a PD részhalmazát képezi, de semmi esetre sem tekinthetjük egyenértékű megfelelőjének. Nagy Lilla nyilvános diplomáciaként említi a PD-t, amely az ő megfogalmazásában „elősegíti az adott ország érdekeinek megvalósulását".37 Ugyancsak nyilvános diplomáciáról ír Nagy Péter: ,,[a] nyilvános diplomácia kritikus részévé vált a diplomácia repertoárjának. A közlekedési és kommunikációs forradalomnak köszönhetően az államok vezetőit, a diplomatákat több ember, több helyen láthatja és hallhatja, mint korábban bármikor. A nagy tapasztalatokkal rendelkező nyilvános diplomácia képes befolyásolni a közvéleményt, hogy megnyerje támogatását a képviselt ország politikája és álláspontja mellett."38 Szilágyi megkülönbözteti a hagyományos és az új nyilvános diplomáciát, és amíg az elsőn a propaganda külpolitikai célú, állami szintű alkalmazását érti, addig „az új nyilvános diplomácia döntően a párbeszéden, a meggyőzésen, az értékek közvetítésén, a civil társadalom aktív közreműködésén alapul, a stratégiai célok hosszú távú érvényesítésére hálózatos formában szerveződik, és a közreműködő szereplők sokszínű és széles köre közvetlenül lép, illetve kerül kapcsolatba egymással".39 A „nyilvános diplomácia" nem szerencsés, mivel a titkossal helyezi szembe, holott a hangsúly nem ezen a jellemzőn van. Nem minden public diplomacy, ami nyilvános, és nem is minden nyilvános, ami public diplomacy. A fenti megközelítések mind a PD nagyon fontos tulajdonságaira utalnak, de annak vagy csak bizonyos részeit fejezik ki, vagy túlzott hangsúlyt helyeznek egy bizonyos jellemzőjére. Azt végezhetik államok és nem állami szereplők is. Mint arra a kategorizálás során Cull rámutat, a PD-nak nem feltétlenül minden típusa nyilvános, és bár a célcsoport leggyakrabban a civil társadalom szereplőiből kerül ki, ez sem kizárólagosan 2010. tél 153
