Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - ELMÉLET - Szörényi András: A társadalmi diplomácia (public diplomacy) újraértelmezése a 21. században
Szörényi András csak úgy folytatható sikeres meggyőzési kampány, kulturális diplomácia vagy épp csereprogram, ha ismerjük azt a nemzetközi környezetet, illetve célcsoportot, amelyet befolyásolni kívánunk. Az információk gyűjtése ugyanakkor nem korlátozandó csak a PD-t végző szereplőkre. Abban ugyanúgy részt vesznek a klasszikus diplomácia képviselői, mint a hírszerzés megfelelő szereplői. A nemzetközi rendszer más aktorainak véleményét vagy annak változását - bármennyire meglepően hangozhat is - két okból is hasznos ismerni: egyrészt azért, mert valamely negatív változás szükségessé teheti a megfelelő fellépést; másrészt azért, mert a nemzetközi rendszer részesei megnövekedett számának és befolyásuk relativizálódásának köszönhetően egy másik szereplő, illetve szereplők véleményének, tevékenységének pozitív irányba történő változása megkönnyítheti vagy extrém esetben akár szükségtelenné is teheti a diplomácia más eszközeinek alkalmazását. Nagyon szemléletes példa volt Svájc azon felismerése 1996-ban, hogy az ország pénzintézeteinek második világháborúban játszott szerepe, majd az azt követően folytatott politikája a nemzetközi figyelem középpontjába került. A helyzet értékelése arra ösztönözte a svájci kormányt, hogy világos jelét adja annak, hogy meghallotta és meghallgatta ezeket az egyre hangosabban és egyre kritikusabban megfogalmazott véleményeket. A külügyminisztériumon belül a Presence Switzerland részleg létrehozása és a különböző társadalmi szereplők bevonásával 1997 és 2007 között folytatott „joint action, joint promotion" kampány megfelelő válasznak bizonyult. 2. Az érdekképviselet Az érdekképviselet valamely kommunikációs tevékenység végzése vagy álláspont képviselete a nemzetközi környezet befolyásolása érdekében. Minden esetben aktív tevékenység. Hagyományosan ezt tekintik a diplomáciai képviseletek által végzett legfontosabb tevékenységnek, bár ma már semmilyen összefüggésben sem tekinthető kizárólagosnak. Sok más nemzetközi szereplő is folytat nemzetközi érdek-képviseleti tevékenységet, és a nagykövetségek is ellátnak sok más public diplomacy feladatot. Az érdekképviselet leggyakrabban valamely konkrét esemény kapcsán érvényesül, hatása leggyakrabban rövid távon érzékelhető. Éppen ezért az egyik legjobban beazonosítható és legszélesebb körben ismert public diplomacy eszköz. Nem kevésbé fontos, hogy épp a rövid távon elvárt eredményének hatására az érdekképviselet sikerességéről nagyon könnyű ítéletet mondani. Az alkalmazásának eredményeként elért siker vagy sikertelenség azonban nem szükségszerűen fedi le az esetlegesen később realizálható eredményeket. A sikeres érdekképviselet jó példája Kína társadalmi diplomáciája. A kétpólusú világrend megszűnése óta Peking célkitűzése, hogy tudatosan megkülönböztesse önmagát a nyugati nagyhatalmaktól, és a nemzetközi rendszer általánosan elfogadott szereplőjévé váljon. Ehhez pozitív tartalmú koncepciókat keresett, amelyek elfogadottak a nemzetközi 146 Külügyi Szemle
