Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - ELMÉLET - Szörényi András: A társadalmi diplomácia (public diplomacy) újraértelmezése a 21. században
Szörényi András esetben mindemellett olyan esemény válthat ki nemzetközi reakciókat, amely eredendően belpolitikai jellegű. Jó példa volt erre a Svájcban megszavazott minaretépítési tilalom, amely nagyon éles reakciót váltott ki a muszlim világban, és negatív töltetű kapcsolatot teremtett Svájc és a muszlim társadalmak között, függetlenül attól, hogy a kiváltó eseménynek elvileg semmilyen hatása sem volt a fent említett társadalmakra. A belpolitika külpolitizálódásának folyamata mind több ilyen esetet vetít előre.- A megértés, vagyis annak a szükségszerűségnek a felismerése, hogy a befogadó közeg alapvető sajátosságainak megismerése nélkül nem lehetséges hatékony társadalmi diplomáciát folytatni. (Valójában semmilyen hatékony kommunikáció nem jöhet létre a másik fél megértése nélkül, ahogyan ezt a hétköznapok beszélgetései is mutatják, ám a sikertelenség felismerése, az okok beazonosítása és a megfelelő visszacsatolás sokkal kevésbé és lassabban történik meg az intézményi, illetve társadalmi szintű kommunikáció közben.) A megértéshez mindenekelőtt arra van szükség, hogy meghallgassuk az adott társadalom véleményét, információkat, adatokat gyűjtsünk, és azokat megfelelőképpen elemezzük. Az információ gyűjtése folyhat a klasszikus diplomácia vagy akár a hírszerzés csatornáin keresztül is, ugyanakkor nem elhanyagolható annak jelentősége sem, hogy a PD részeként a célcsoport számára teljesen egyértelművé és érzékelhetővé tegyük, hogy meg akarjuk hallani és hallgatni őket annak érdekében, hogy minél jobban és kölcsönösen megértsük egymást. Gyakran figyelmen kívül hagyjuk ugyanakkor azt az alapvetést, amelyet Leonard ekképp fogalmaz meg: „Nehéz sikeres diplomáciát folytatni, ha nem vagyunk képesek meghallani azokat a dolgokat, amelyeket nem akarunk hallani."21 A kölcsönös megértés - azaz a public diplomacy-t folytató számára a befogadó társadalom sajátosságainak megértése, a célcsoport számára pedig diplomáciát folytató szereplő motivációinak elfogadása - nem elengedhetetlen feltétele a továbblépésnek, de szükséges feltétele a végső sikernek. Nemcsak a tájékoztatást teszi ugyanis lehetővé, hanem a meggyőzéshez is jó alapot biztosít.- A tájékoztatás, vagyis a megismertetni kívánt információk egyszerű, egyirányú kommunikációs csatornán történő eljuttatása a célcsoporthoz. A tájékoztatás eredményessége nagymértékben függ az eljuttatni kívánt üzenettől és a célcsoport befogadókészségétől: az egyének nyitottságától és a társadalom egészének természetes vagy mesterséges zártságától. Az intézményesített tájékoztatás fontosságát jól mutatja a USIA korábban vázolt tündöklése, bukása majd szükségességének újrafelfedezése a 2000-s évek elején. Érdekes fordulat, hogy az új évszázadban az amerikai védelmi minisztérium mekkora hangsúlyt helyez a kommunikációs és tájékoztatási képesség fejlesztésére. Kétségtelen tény, hogy a globalizált kommunikáció korszakában egyre nagyobb kapacitásokat kell arra fordítani, hogy az információdömpingben az üzenet eljusson a célcsoporthoz. Az emberi erőforrások nagysága, a kulturális és nyelvi ismeretek vagy éppen a kommunikációs technológiák megfelelő alkalmazása mind döntő fontosságú bármely nemzetközi szereplő befolyásolási képességének biztosításához. A tájékoztatás során természetesen 144 Külügyi Szemle
