Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - ELMÉLET - Szörényi András: A társadalmi diplomácia (public diplomacy) újraértelmezése a 21. században
Szörényi András Noya ezzel szemben a hagyományos diplomácián (kormányok közötti) és a public diplomacy-n (kormány és társadalom közötti) kívül megkülönböztet még személyes diplomáciát (diplomaták közötti) és civil, illetve diaszpóra diplomáciát (társadalmi szereplők közötti).20 Megítélésem szerint a személyes diplomácia a fenti értelemben a hagyományos, a civil, illetve a diaszpóra diplomácia a PD fogalomkörébe tartozik. A klasszikus diplomáciától való megkülönböztetésen túl Szilágyi és Cull a nyilvános, illetve public diplomacy-n belül is különbséget tesz régi és új megközelítés között, amit az alábbi táblázatok szemléltetnek. A régi és az új nyilvános diplomácia megkülönböztetése Szilágyi szerint: Régi nyilvános diplomácia Új nyilvános diplomácia Propaganda Párbeszéd Információ Értékek A külpolitikai célú beavatkozás Elvek által vezérelt beavatkozás Állam Civil társadalom Partikularizmus: nemzeti érdekek Univerzalitás: a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság elősegítése Satus quo: stabilitás Változás Makroszint Mikroszint Hierarchia Hálózatok Szilágyi István: „Nemzeti identitás, nemzetfelfogás és kulturális diplomácia a huszonegyedik században". Magyar Tudomány, No. 2. (2010). A régi és az új public diplomacy jellemzői Cull szerint: Jellemzők Régi public diplomacy Új public diplomacy 1. nemzetközi szereplők Állam Állam és nem állami szereplők 2. technológiai környezet RH-rádió Nyomtatott újságok Vezetékes telefon Műholdak, internet Valós idejű hírközlés Mobiltelefon 3. médiakömyezet Egyértelmű határok a belföldi és a nemzetközi hírek között A belföldi és a nemzetközi hírek közötti határ elmosódása 4. megközelítés Politikai érdekérvényesítés és propagandateória Vállalatimárkanév-teremtés és hálózat elmélet 5. terminológia Nemzetközi imázs Presztízs Puha hatalom „Országmárkanév"-teremtés 6. cselekvés iránya Top-down, aktor a külföldi társadalom felé Horizontális, az aktor által elősegített kapcsolatok 7. cselekvés jellege Üzenetközvetítés Kapcsolatépítés 8. kitűzött cél A nemzetközi környezet befolyásolása A nemzetközi környezet befolyásolása Forrás: Nicolas J. (szerk.): Public Diplomacy: Lessons from the Past. Los Angeles: Figeroa Press 2009 142 Külügyi Szemle
