Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)

2010 / 4. szám - ELMÉLET - Szörényi András: A társadalmi diplomácia (public diplomacy) újraértelmezése a 21. században

Szörényi András Ezek a szereplők nem egyenrangúak. Sok esetben átfedik, illetve kölcsönösen befo­lyásolják egymást. Relatív súlyuk folyamatosan változik, ugyanakkor közös vonásuk, hogy a nemzetközi rendszer egészére jelentős hatással bírnak. A kommunikációs technológiák fejlődése és a tranzakciós költségek csökkenése egy­szerre jelent lehetőséget a nemzetközi rendszer új vagy korábban háttérbe szorult sze­replőinek és ezáltal kihívást az államok számára. Ugyanakkor előrelépési lehetőséget is jelent az állami és nem állami szereplők közötti, vagyis az államok és társadalmak, illetve a társadalmak és társadalmak közötti kölcsönhatások intenzitásának és frekven­ciájának növekedésére. A kommunikációs csatornák számának növekedésével az infor­mációs monopólium fogalma is a múlté. Nemcsak azon információk száma csökkent minimálisra, amelyek felett bármely szereplő kizárólagosan rendelkezhet, hanem az egyes nemzetközi kérdésekről rendelkezésre álló információk száma is exponenciáli­san növekedett. Ezáltal az információs verseny egyre élesedik mind az információk célba juttatása, mind az információkhoz való hozzájutás területén. A public diplomacy eredete Az eredeti angol kifejezés, a „public diplomacy" történetét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy egyes elemei vagy az arra való törekvés az első államok megjelenése óta léte­zik. Sőt jellegéből adódóan valószínűleg egyes összetevői nemcsak az államok közötti kapcsolatok legkorábbi szakaszában, hanem az államok létét megelőzően is léteztek több-kevesebb tudatossággal és több-kevesebb sikerrel. Tudjuk, hogy maga a kifejezés elsőként 1856-ban a The Times hasábjain jelent meg, és a Franklin Pierce elnök tevé­kenységével szemben megfogalmazott kritikák társadalmi artikulációját, az ez irányú állampolgári aktivitás megnyilvánulását jelentette.4 Az ezt követő bő száz évben tar­talma csak kis mértékben módosult, jelentős változáson nem ment keresztül. A mai értelemben használt kifejezés megjelenése 1965-re tehető, azaz alig fél évszázaddal ezelőttre. Edmund Gullion az amerikai Edward R. Murrow Center megalakításakor abban ragadja meg a public diplomacy lényegét, hogy a civil társadalom szereplőinek magatartása befolyásolja a külpolitika alakítását, a magánszféra szereplői közvetlenül kapcsolatba lépnek más országok társadalmaival, az információk és az eszmék a hatá­rok jelentette korlátok nélkül áramlanak, és túlmutatva a hagyományos diplomácia ke­retein, a kormányok is közvetlenül igyekeznek befolyásolni más országok lakosságát.5 Anélkül, hogy nagyon messze mennénk vissza az időben, álljon itt a United States Information Agency (USIA) felemelkedésének és bukásának rövid és példaértékű története: A USIA-t Dwight D. Eisenhower elnök alapította 1953-ban, Sztálin halálá­nak évében. A szervezet célja a demokratikus értékek, az egyéni szabadságjogok és a szabadkereskedelem elveinek terjesztése volt. Ezt főként információs kampányok 138 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents