Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - ELMÉLET - Radó Nóra: Fikció vagy valóság? Posztmodern háborúk a televízióban - Jessica Lynch különös esete
Fikció vagy valóság? Posztmodern háborúk a televízióban - Jessica Lynch különös esete kereskedelmi célokra készül, és így prioritása mindenekelőtt drámai és nem dokumen- tarista. Candeloro szerint „a dokumentarista dráma lényegében a »játék« egy formája, de olyan forma, amely vagy különleges valós eseményekre (magán vagy nyilvános vagy mindkettő) való hivatkozás eredményeképpen, vagy az ábrázolás módja miatt dokumentarista jelleget ölt".45 Tehát miközben olyan műfajra utal, amelyben a fő történelmi, politikai esemény a kiindulópont, a cselekmény, a karakterek és a filmezési technikák a drámai céloknak vannak alárendelve. így a megtörtént események és a tényszerű, dokumentarista elemek csupán a sztori feldolgozásának „hátterét" adják, és inkább az alapvető emberi vonások és a személyes attitűd van túlsúlyban. A dokumentarista dráma és a drámai dokumentumfilm műfajával a valós és fiktív elemek olyan elegye jön létre, amelynek segítségével kielégíthetővé válhat a hatalom intézményeinek igénye arra, hogy bizonyos meglévő meggyőződéseket, normákat és attitűdöket megerősítsenek a közönségben, és ugyanakkor az összetett kérdésekről egy könnyen befogadható képet alakítsanak ki. Az ilyen filmek hatásai nem ténybeli pontosságukban rejlenek, sokkal inkább abban a képességükben, hogy feltérképezik az uralkodó konvenciókat, attitűdöket és meggyőződéseket, megválaszolatlan kérdéseket, amelyek megragadják a képzeletet, és válaszokat igényelnek. így például a terroristák és a terrorellenes munka ábrázolása a 24 cimű sorozatban már formájában is utalás a terrorellenes háború természetére, mivel az állandó háború állapotát testesíti meg - és hollywoodi reprezentációja egy folyamatos, folytatható programot kínál a sorozat műfajával, ami epizodikus, több szálon futó, és sosem teljes. A fő téma Jack Bauer élete, a narratívát azonban az a folyamatos cél hatja át, hogy az Amerikai Egyesült Államok nemzetbiztonságát megvédjék a terrortámadásoktól és más veszélyektől. A sorozat valós természetének benyomását a speciális időgazdálkodás használatával érik el, mivel minden évad egy nap eseményeit fogja át, és minden epizód egy óra történéseit összegzi. Valós idejű mivoltát tovább erősíti a pontos idő állandó megjelenítése, és a készítők még a reklámok pontos idejét is belevették a számlálásba, így a cselekmény „megszakítás nélkül" fejlődhet. Ezek a reprezentációs eszközök és a történet keretei, amelyek az amerikai és nemzetközi politika valódi intézményeivel operálnak, egyfajta szimulált valóság létrejöttét eredményezi az Egyesült Államokban folyó terrorellenes munkáról. Az egyik legjobb és legfrissebb példa a dokumentarista hatások használatára A bombák földjén című film, amely egy Bagdadban működő tűzszerész csoportot ábrázol 2004- ben, az iraki invázió utáni időszak első fázisaiban. A cselekmény a háború emberi oldalára koncentrál, vagyis a hadsereg „mindennapi" életére és arra, hogy milyen egy állandó veszélyben élő katonai csoport tagjának lenni. A film olyan filmkészítési technikákat alkalmaz, mint a késleltetett, elnyújtott kompozíciók és rendkívül részletes 2010. tél 117