Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - ELMÉLET - Radó Nóra: Fikció vagy valóság? Posztmodern háborúk a televízióban - Jessica Lynch különös esete
Radó Nóra World, News 24 csatornával, a Sky News és az Independent Television News (ITV News). A világ minden részén találunk élő közvetítéssel operáló hírcsatornákat,26 jelen fejezet azonban csupán a CNN és a BBC működésével foglalkozik, mivel az amerikai/brit duopol rendszer „uralja a világ hírtematikáját és hírfolyamát egyaránt",27 akkor is, ha a diplomatákat és döntéshozókat, s akkor is, ha az átlagos hírfogyasztókat tekintjük 28 Ezek a globális társaságok nem csupán a hírközvetítés tematikáját formálják a világ minden részén, hanem folyamatosan versengenek a hírek közvetítésének elsőségéért is. Emellett a „breaking news" elsőként tudósításának kényszere olyan légkört teremt, amelyben a csatornák hajlanak a legszélesebb és leggyorsabb elérés érdekében feláldozni a mélységet.29 Következtetésképpen a történetek pontossága, megértése és vizsgálata veszélybe kerül, és a téves információk/ félretájékoztatás folyamatos terjesztésével, amely háborús időszakokban állandóan jelen van, a tudósítás egyre felületesebbé és bizonytalanabbá válik. Az időzavar különféle sematizálódást és általánosításokat is kitermel a háborús események reprezentációjában, amelyek a hírcsatornák homogenizálódását eredményezik, „látszólag abszurd történetek sorozataként, amelyek végül ugyanúgy néznek ki, nyomorba döntött országok végtelen parádéját alkotják, olyan események sorozatát, amelyek magyarázat nélkül jelentek meg, és megoldás nélkül fognak eltűnni - ma Zaire, tegnap Bosznia, holnap Kongó". A Pierre Bourdieu francia szociológus által leírt képek és hangok parádéját olyan technikákkal alkotják meg, mint az „intelligens" fegyverek légitámadásáról készített vi- deojáték/számítógépes játék stílusú háromdimenziós képek, letartóztatásról szóló grafikák, szimulációs csatamezők, háromdimenziós térképek, szatellitfelvételek és „szakértők" beszélgetős műsorokban való alkalmazása.31 Következésképpen a háború egy hollywoodi akciófilm és egy állandó drámával, szenzációval és csúcstechnológiával teli videojáték keverékeként jelenik meg. A „valódi" háború háborús veteránok által tanúsított vonásai azonban, mint az unalom hosszú periódusai, amelyeket időnként elképzelhetetlen brutalitás szakít meg,32 teljesen nézőponton kívül maradnak. Erre a jelenségre reflektált James Der Derian, a nemzetközi kapcsolatok kritikai elméleteihez tartozó gondolkodó is, amikor a posztindusztriális korszak háborúját egyfajta „erényes háborúhoz" hasonlította, vagyis a drámai események sterilizált, vértelen - „humanitárius" és „higiénikus" képekben jelennek meg,33 és olyan időszakokban, mikor nincs csapatmozgás vagy küzdelem, az élő közvetítést nyújtó hírcsatornák korábbi hadmozdulatok és csaták képeit vetítik a képernyőkön. Ez érthető, hiszen a „higiénikus" háborús képek esetén nem csupán a média oldaláról, hanem a kormány oldaláról is korlátozások vannak érvényben. A Bush-adminisztráció betiltotta az ütközetben elhunyt amerikai katonai személyzet zászlóval letakart koporsóiról készített - és más incidensekről készült felkavaró - fotók megjelentetését az öbölháború idején,34 és később hasonló tilalmat foganatosítottak néhány kivétellel és engedménnyel a Clinton-adminisztráció alatt 2000-ben, amelyet később az afganisztáni és iraki háború alatt is fenntartottak.35 114 Külügyi Szemle
