Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Lux Ágnes - Szabó Máté - Sziklay Júlia: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa munkájának nemzetközi környezete (2007-2010), különös tekintettel a gyermeki jogokra
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa munkájának nemzetközi környezete időszakos látogatásokon méri fel a fogva tartási helyszíneket és a lehetséges emberi jogsértéseket. Minden ilyen látogatás során - így 2007-ben és 2009-ben is - fontosnak tartották, hogy személyesen is kicseréljék tapasztalataikat az állampolgári jogok országgyűlési biztosával. Ilyenkor szintén szóba kerül Magyarország az ENSZ kínzás elleni egyezménye kiegészítő jegyzőkönyvéhez (OPCAT) történő csatlakozásának ügye és az a kérdés, hogy az ombudsman kész lenne-e arra, hogy a magyar csatlakozás esetén nemzeti megelőző mechanizmusként (NPM) működjön. Az ombudsman az elmúlt években maga is lobbizott a csatlakozás érdekében, ennek során az érintett szervezetek képviselőinek részvételével a hivatalban kerekasztal-beszélgetést is szervezett, a költségvetési szűk korlátok miatt azonban félő, hogy - a lengyel példához hasonlóan - a feladat ellátásához nem kapna többletforrásokat. A munkatársak jelenlegi létszáma, továbbá a panaszok számának robbanásszerű emelkedése mellett, pótlólagos források hiányában ugyanis nem lenne képes arra, hogy a nemzeti megelőző mechanizmus feladatait is megfelelően ellássa. Strasbourgi bíróság A Strasbourgban székelő bíróság az 1950-es „Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről", vagy röviden az Emberi jogok európai egyezménye betartásának felügyeletére létrehozott bíróság. Az egyezményhez 14 jegyzőkönyv kapcsolódik, amelyek egy kivételével (12. jegyzőkönyv) a magyar jogrendszer részét képezik, és törvényekkel kerültek kihirdetésre. Az egyezmény számos emberi jogot garantál, ezeket a magyar alkotmány is az állampolgári jogok formájában lényegileg azonosan határoz meg (például élethez való jog, szólás-, vallásszabadság, a gyülekezés és egyesülés szabadsága, magánélethez, tulajdonhoz való jog, személyes szabadsághoz és tisztességes eljáráshoz való jog). Az egyezmény azonban keretjellegű, az egyes jogok lényegi tartalmát az Emberi Jogok Európai Bíróságának - sok ezernyi ítéletéből fakadó - esetjoga tölti ki tartalommal. Az ítélet akkor lesz végleges - „jogerős" -, ha a Nagykamara döntést hoz, vagy a három hónapos fellebbezési határidő eredménytelenül telik el. Az ítélet nemcsak az egyezmény megsértését, de gyakran kártérítést (úgynevezett igazságos elégtételt) is megállapíthat. Az elmarasztalt állam kormányának az euróbán megállapított igazságos elégtétel összegét nemzeti valutájában az ítélet véglegessé (jogerőssé) válásától számított három hónapon belül ki kell fizetnie. A bíróság minden döntése (kivéve az úgynevezett tanácsadói vélemény) kötelező és végrehajtandó a tagállamokban. Magyarország ellen mintegy 150 esetben nyújtottak be panaszt a Strasbourgi Bírósághoz, többnyire a bírósági eljárás elhúzódását vagy tisztességét kifogásolva. Több panasz érkezett a büntetés-végrehajtási eljárással (magánlevelezés ellenőrzése, kapcsolattartás korlátozása), rendőrségi akciók 2010. tél 85
