Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Németh Csaba: A Nemzetközi Bíróság koszovói függetlenségi nyilatkozatra vonatkozó tanácsadó véleményéről
A Nemzetközi Bíróság koszovói függetlenségi nyilatkozatra vonatkozó tanácsadó véleményéről önkormányzati intézmények általi függetlenségi deklaráció nem sérti-e a nemzetközi jogot. A kérdést két megközelítésben lehet értelmezni: 1. A függetlenség egyoldalú kikiáltása mint aktus sértheti-e a nemzetközi jogot? 2. A koszovói önkormányzati intézmények, melyek az UNMIK fennhatósága alatt álltak, és külpolitikai mozgásterük csak igen szűk körben6 volt lehetséges, jogosultak voltak-e a Szerbiától való elszakadás egyoldalú deklarálására? A fentiekből látható, hogy a kérdésnek olyan értelmezése, amely az önrendelkezési jog problematikájának felvetését indokolná, nem (feltétlen) vezethető le. Az eljárás menete Az ENSZ Közgyűlése, Szerbia kezdeményezésére, 2008. október 8-án fogadta el a 63/3. sz. határozatát,7 amelyben a tanácsadó vélemény kérése mellett döntött, az ENSZ Alapokmány 96. szakasza alapján. 2008. október 15-én a Nemzetközi Bíróság hivatalosan is kézhez vette a Közgyűlés ez irányú kérését. Az eljárás két részből állt: írásbeli és szóbeli szakaszból. Az írásbeli szakasz ugyancsak két részre osztható: a tagállamok 2009. április 17-ig nyújthatták be jogi álláspontjukat tartalmazó nyilatkozatukat, majd 2009. július 17-ig egymás nyilatkozataira tehettek írásos észrevételt. Érdemes néhány országot kiemelni, amely az írásos szakaszban részt vett: a koszovói oldalról kiemelhető az Egyesült Államok, Németország, Albánia és Franciaország, míg az ellentábort erősítette Szerbia, Oroszország, Szlovákia és Románia is. Fontos, hogy a függetlenségi nyilatkozat szerzői (a koszovói albánok) is részt vettek az írásos eljárásban. Sajnos a magyar kormány sem az írásbeli, sem a szóbeli eljárásban nem érezte szükségét a részvételnek, pedig a koszovói probléma kapcsán felvetődő kérdésekre vonatkozóan magyar álláspontnak is léteznie kell. A szóbeli szakasz 2009. december 1-jén kezdődött, itt a részvételüket bejelentő tagállamok szóban is kifejthették álláspontjukat. A Nemzetközi Bíróság 2010. július 22-én végül meghozta a tanácsadó véleményt. A tanácsadó vélemény szerkezete A tanácsadó vélemény lényegében öt részre tagolható: 1. Joghatóság vizsgálata 2. Diszkréciós jog vizsgálata 3. A vizsgálandó kérdés 4. A ténybeli háttér 5. A kérdés érdemi megválaszolása, az érdemi jogi indoklás 2010. tél 65
