Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Németh Csaba: A Nemzetközi Bíróság koszovói függetlenségi nyilatkozatra vonatkozó tanácsadó véleményéről
A Nemzetközi Bíróság koszovói függetlenségi nyilatkozatra vonatkozó tanácsadó véleményéről Németh Csaba A Nemzetközi Bíróság 2010. július 22-én meghozta a politika és a nemzetközi jog által nagyon várt tanácsadó véleményét, amellyel Koszovó függetlenségének 2008. február 17-i kikiáltásáról fejtette ki jogi álláspontját. A koszovói függetlenedés jogi megítélésénél azonban több forgott kockán: a szecesszió megítélése. Ezt a tanácsadó véleményt várták egyrészről a nemzetközi közösség szereplői, hiszen az ENSZ legfőbb bírói fórumának jogi álláspontját jelentette, amely kötelező erővel - nevéből következően - nem bír ugyan, a határozatot hozó szerv autoritása miatt azonban mérvadó értelmezésnek tekintendő. A tanácsadó véleménytől a nemzetközi közösségjogi tisztánlátást várt, miszerint ettől kezdve egyértelművé válik, hogy a koszovói függetlenedés jogszerű vagy jogszerűtlen volt-e. Ezt követően jogi kockázat nélkül Koszovói, mint önálló államot, kifejezett aktussal, vagy nemzetközi szervezeten belül Koszovó felvételét nem támadva, közvetve el lehet ismerni. Koszovót a tanácsadó vélemény meghozataláig 69 állam ismerte el.1 A nemzetközi jogászok is várták a tanácsadó véleményt, mivel ez jogi értelemben a vitatott koszovói helyzetben eligazítást jelenthetett volna, és egyben mérföldkő lehetett volna egy nemzeti kisebbség önrendelkezési joga kivételes elismerési feltételeinek megalapozásában is. A szerző álláspontja szerint ez nem így történt. A tanácsadó véleménytől mindenki határozott választ várt arra a kérdésre, hogy a Szerbiától egyoldalú aktussal elszakadt egykori tartomány ezen lépése nemzetközi jogi értelemben jogszerű volt-e, és ha igen, akkor ez mit jelent az önrendelkezési jog alanya és az önrendelkezési jog gyakorolhatóságának feltételei szempontjából. Válasz a fentiekre nem született. Ehelyett a Nemzetközi Bíróság egy kerülőutat választott, és igencsak vitatható jogi érveléssel a koszovói függetlenedésnek adott igazat. A tanácsadó vélemény így várt szerepét az önrendelkezési jog gyakorolhatóságának és alanyi körének kiterjesztésében, valamint a külső önrendelkezési jog feltételeinek meghatározása szempontjából nem tudta betölteni. A következőkben a tanulmány bemutatja a tanácsadó vélemény szerkezetét, a benne foglalt jogi érvelést, közben pedig megfogalmazza kritikáját, végezetül annak értelmezésről ejt pár szót az önrendelkezési jogra is tekintettel. 2010. tél 63
