Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - EURÓPA - Tóth Erika: A "weimari háromszög" szerepe - a német-francia-lengyel együttműködés kilátásai
A „weimari háromszög" szerepe - a német-francia-lengyel együttműködés kilátásai bizonyos fokig intézményes jellegű együttműködés elmélyítése. Erre német értékelés szerint a legalkalmasabbnak a weimari háromszög látszik, amely Európa-politikai kérdésekben évenkénti konzultációt irányoz elő.28 Németország a szomszédság okán is szoros kapcsolatokat ápol Franciaországgal és Lengyelországgal, ráadásul a közös történelmi tapasztalatok miatt elengedhetetlen közöttük a politikai koordináció, de ezt nehezíti, hogy biztonságpolitikai orientációjuk nem minden ponton azonos. Míg például Franciaország hagyományosan a földközi-tengeri térségre koncentrál, és az Egyesült Államokkal kapcsolatban fenntartásai vannak (bár e téren az utóbbi időben a NATO-ba való francia visszatéréssel elmozdulás történt), Lengyelország saját kül- és biztonságpolitikát - csakúgy, mint az európai kül- és biztonságpolitikát - az Egyesült Államokkal való partnerségre kívánta építeni. A Franciaország által kezdeményezett „Barcelona-folyamat: Földközi-tengeri Unió" és a Lengyelország által javasolt „Keleti Partnerség" is jelzi az európai szomszédságpolitika értelmezésében meglévő különbségeket. A német-francia-lengyel trió mérvadó kompromisszumok kialakítására lehet alkalmas, amit több tényező is indokol: • A német-lengyel viták megnehezítik az európai szavazásokat (lásd az európai költségvetés vitáját). A német-lengyel politikai kapcsolatok pragmatikussá válása hozzájárul az unión belüli viták normalizálásához. • Számos fontos külpolitikai téma (a NATO és a közös biztonság- és védelempolitika közötti viszony, EU-szomszédságpolitika stb.) elengedhetetlenné teszi a szorosabb kooperációt a három ország között. • Egy hármas megegyezés nyilvánvalóan nagyobb súllyal esik latba, mint a kétoldalú egyezségek. • A trió hozzájárul az EU külpolitikai cselekvőképességének fenntartásához, illetve erősítéséhez. Az olyan külpolitikai kérdések, amelyekben a hármak nem tudnak konszenzusra jutni, az egész unió összetartását veszélyeztetik. A korai egyeztetésekből ugyanakkor a hármaknak az a helyzeti előnyük származik, hogy saját nemzeti érdekeiket céltudatosabban tudják képviselni az unióban. • Német és francia részről úgy vélik, hogy a lengyelek bevonása megerősítheti a javaslatok iránti fogadókészséget az EU-ban, különösen az új tagállamok részéről. A weimari hármas hozzáadott értéket jelenthet Európának. Ezt támasztja alá: • A német-francia motor az EU bővítésével relativizálódott, érdemes olyan alternatívát keresni, amely hasonló impulzusokat tud adni, illetve hasonló harmonizációs teljesítményekre képes. • A határozott, öntudatos lengyel fellépés miatt (lásd alkotmányozási vita, iraki háború) az európai kompromisszumok keresésekor a lengyel szándékokat figyelembe kell venni. Annak érdekében, hogy Varsó ne váljon a megegyezés kerékkötőjévé, effektiven és időben vele együtt kell tisztázni a vitás kérdéseket. 2010. tél 37