Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)

2010 / 1. szám - MAGYARORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA - Kőrösi István: Közép-Európa helye a nemzetközi (európai) gazdasági, pénzügyi és innovációs folyamatban

Közép-Európa helye a nemzetközi (európai) gazdasági, pénzügyi és innovációs folyamatokban

vült. Ez nagymértékben érinti a kelet-közép-európai országokat, hisz valamennyiüknek Németország a legnagyobb exportpiaca. A lanyha németországi beruházási klíma miatt viszont megnőtt a német tőkeexport, a német vállalatok működőtőke-kivitele a visegrádi térségbe. Ez a folyamat a nemzetközi pénzügyi válság kitörésével ellentétébe fordult, s jelentős tőkekivonás ment végbe, különösen 2009-ben.

4. táblázat

A GDP volumenének éves növekedési üteme (%)

Éves átlag (%)

1991-1995

1996-2000

2001-2005

2008

2009b

2010f

EU-27

1,8

0,8-4,1

0,7

EU-15

1,5

2,7

1,7

0,5-4,1

0,7

Magyarország-2,2

4,0

4,2

0,6-6,5-0,5

Lengyelország

2,2

5,1

3,1

5,0

1,2

1,8

Csehország-1,0

1,2

3,8

2,5-4,8

0,8

Szlovákia

3,7

4,9

6,2-5,8

1,9

Szlovénia-0,6

4,4

3,7

3,5-7,4

1,3

Németország

2,0

1,8

0,6

1,3-5,0

1,2

Ausztria

2,0

2,7

1,6

2,0-3,7

1,1

Svájc

1,3

1,8-2,4-0,1

b = becslés, f = előrejelzés

A Eurostat (Brüsszel) és a European Economy, European Comission, (Brüsszel) adatai alapján

A 2008 őszén kitört nemzetközi pénzügyi válság Kelet-Közép-Európában mindenütt drámai méretű gazdasági visszaesést okozott, kivéve Lengyelországot, ahol a korábbi magas növekedési ütem minimálisra csökkent ugyan (2009-ben 1,2 százalékra), de a hanyatlást sikerült elkerülni. A válság a legnagyobb visszaesést Szlovéniában és Magyarországon okozta (2009-ben -7,4, illetve -6,5 százalék). 2010 folyamán Közép-Euró- pában a válságbeli visszaesés után szerény mértékben várhatóan elindul a növekedés, amely Lengyelországban várhatóan csaknem kétszázalékos lesz. További recesszió várható Magyarországon és Svájcban. 2003 óta Magyarország növekedési teljesítménye a leggyengébb a térségben és az EU-27-ekhez viszonyítva is.

Az infláció a rendszerváltás utáni időszakban Kelet-Közép-Európában mindenütt magasra szökött, a piaci árképzésre való áttérés mellett jelentős, tartós árfelhajtó tendenciák érvényesültek. Az alapvető élelmiszerek, a lakásfenntartási költségek, a közszolgáltatások, a könyvek és a gyógyszerek áremelkedése rendre nagymértékben meghaladta a fogyasztói áremelkedés átlagos ütemét. Ez a negatív tendencia mindmáig érvényesül, s jelentősen növeli a meglévő szociális különbségeket és a társadalmi feszültséget.

2010. tavasz

69