Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - EURÓPA - Nagy Lilla: EU-elnökség és a magyar országkép
Nagy Lilla Nyilvános diplomácia Magyarországon Magyarországon a nyilvános diplomácia fogalma kevéssé ismert. A magyar külpolitika többnyire a nagy hagyományokkal rendelkező kulturális diplomáciára koncentrál, amely azonban a nyilvános diplomáciának csak egy részterülete. A kulturális diplomácia alkalmas hosszú távú kapcsolatépítésre, ám az országkép formálásához elengedhetetlen a hosszú és rövid távú kommunikáció összhangja, a kommunikáció hosszú távú kapcsolatépítési és rövid távon érvényesülő információs potenciáljának kihasználása. A nyilvános diplomácia hazánkban - történelmi okoknál fogva - csak a rendszer- váltás utáni időszakban került előtérbe. Igazán kiforrott stratégia a magyar nyilvános diplomácia irányítására és összefogására azonban még nem született. Magyarország elsősorban a kulturális diplomácia eszközeivel mutatkozik be a külföldi közvélemény előtt.34 Ezek a kezdeményezések a magyar értékek átfogó megismertetését célozzák, a külföldi közvélemény egy-egy konkrét magyar külpolitikai cél érdekében történő befolyásolása ritkán szerepel a célkitűzések között. Ez alól kivételt képez az uniós csatlakozást megelőző kommunikációs projekt, a Külső kommunikációs stratégia, illetve várhatóan a magyar uniós elnökséghez kapcsolódó Kommunikációs stratégia. A Magyarország európai uniós csatlakozását előkészítő Külső kommunikációs stratégia (KKS) 2000-től hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásáig működött. A projekt célja volt arról meggyőzni Európát, hogy a magyarok is európaiak, akik ugyanazokat az értékeket, gondolatokat és erőfeszítéseket vallják magukénak, mint a többi európai nemzet; valamint arról, hogy Magyarország csatlakozása érték Európa számára, ami azt erősebbé, gazdagabbá és sokszínűbbé tenné mindkét fél számára egyenlően előnyös módon. A KKS sikeres volt a harmadik országok felé irányuló kommunikációban, nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy az ilyen horderejű események kapcsán összehangolt belső kommunikáció is szükséges. A nyilvános diplomácia meglévő elemei Magyarországon Magyarország az ösztöndíjak, csereprogramok és általában a kulturális diplomácia területén kiépített intézményrendszerrel és tapasztalattal büszkélkedhet a magyar intézetek35, illetve a magyar ösztöndíjbizottság36 munkájának köszönhetően, amely biztos alapot jelenthet a magyar nyilvános diplomáciának. Az országmárka vagy -imázs építésében a legtöbb tanulmány, kutatás meghatározónak tekinti az Agrármarketing Centrum (AMC) szerepét is. A rádiós és televíziós műsorszórás azonban kiesett a magyar nyilvános diplomácia eszközei közül: a Budapest Rádió 2007-ig hat nyelven - angol, német, francia, spanyol, olasz, orosz - működött, amikor anyagiak hiányában megszűnt. Határainkon kívül egyedül a Duna Televízió sugároz műsorokat - kizárólag magyar nyelven. 10 Külügyi Szemle
