Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - EURÓPA - Nagy Lilla: EU-elnökség és a magyar országkép
Nagy Lilla A lakosságnak az országkép kialakításában betöltött szerepe talán a legnehezebben kontrollálható. Az idegennyelv-tudás hiánya, a barátságtalan eladók vagy lopások bármelyik gondosan megkomponált országmárkát tönkretehetik. Éppen ezért fontos, hogy az országmárka ne egy mesterséges koncepció legyen, hanem a magánszemélyek is magukénak érezzék, és lehetőségük nyíljon részt venni az országkép fejlesztésében. Az „állampolgár-diplomácia" koncepciója szerint minden egyes állampolgárnak joga, sőt kötelessége részt venni egy ország külkapcsolataiban - saját lehetőségeihez mérten. Az „állampolgár-diplomaták" olyan személyek, akik - például cserekapcsolatok révén - külföldön országukat képviselik, vagy külföldi látogatókat fogadnak saját hazájukban. Az ilyen kapcsolatok a személyes ismeretségen keresztül sokkal érthetőbbé és megélhetőbbé teszik a másik kultúrát.27 Fontos kiemelni, hogy az országkép formálásában mindazoknak szerepük van, akik egy adott nemzethez tartozónak mondják magukat. A külföldön élőknek, az úgynevezett diaszpóráknak kiemelt szerep jut, hiszen megnyilvánulásaikkal nemcsak önmagukat, hanem népüket, nemzetüket is képviselik. Gilboa nem állami, átmeneti modellje különleges a nyilvános diplomáciai modellek között. Ha ragaszkodunk a „diplomácia" eredeti, szuverenitáshoz kötött felfogásához, akkor az NGO-k, vállalatok és magánszemélyek „külkapcsolatai" egyértelműen nem tartoznak a nyilvános diplomácia körébe. Ha azonban szélesebb körű értelmezést vallunk magunkénak, akkor a nem állami modellnek helye van a nyilvános diplomáciai modellek között. Nem nehéz belátni, hogy a valóság messze meghaladta azt az elképzelést, hogy egy országról kialakult kép kizárólag az adott kormány tevékenységétől függ. Gilboa nem állami nyilvánosdiplomácia-felfogása magába foglalja minden nem állami szereplő nemzetközi kommunikációját, függetlenül attól, hogy a szervezet egy adott államhoz köthető, vagy olyan, hazai bázisától eltávolodott, valóban nemzetközi szervezetről van szó, mint például a Greenpeace.28 Jelen írás alapja a nyilvános diplomácia egy-egy adott országhoz köthető felfogása, ezért e tanulmányban eltekintek a nem állami szereplők nemzetközi kommunikációjának azon elemeitől, melyek nincsenek hatással az országimázsra. Nyilvános diplomácia Európában Az európai nyilvános diplomácia - mint ahogy a kontinens maga - igen sokszínű, s néhány európai állam nyilvános diplomáciai tapasztalatai messzire nyúlnak vissza. Ilyen például Franciaország és az Egyesült Királyság. Ez utóbbi állam nyilvános diplomáciája az utóbbi időben éppen arra irányul, hogy lerázza magáról a merev, gyarmattartó imázst, és mindenekelőtt „cool" legyen.29 8 Külügyi Szemle
