Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)

2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Berkics Erika: Spanyolország történelmi nemzetiségei és régiói

Spanyolország történelmi nemzetiségei és régiói Katalánok A katalánok eredete a X. századig nyúlik vissza; Katalónia - mint nemzet - születését általában 998-ra teszik, amikor Borell gróf megszakította kapcsolatait a Karoling-biro- dalommal.10 Virágzó kereskedelmének köszönhetően a középkorban földközi-tengeri hatalommá vált. Ezt több évszázados dekadencia követte, mígnem a XVIII. század vé­gétől meginduló fejlődés Katalónia iparosodásában és nemzeti mozgalmában teljese­dett ki. A katalán nacionalizmus fontos elemei: a katalán nyelv, kultúra és történelem; a nemzeti öntudat ébredésében nagy szerepet játszott a Renaixenga, a katalán újjáéledés. A nemzeti érzelmek Carlos Aribau, Joaquin Rubió i Örs, Gaiter del Llobregat verseiben fejeződtek ki. Aribau „Oda a hazához" című versében (mely a katalán irodalom egyik legtöbb példányban kiadott műve) a hazát a katalán föld, történelem, nyelv, zászló, him­nusz jelentik. A katalán nemzeti mozgalomban megtalálhatók a kulturális és politikai nacionaliz­mus képviselői is. Prat de la Riba (1870-1917) katalán politikus és író, a Katalán Tanul­mányok Intézetének megalapítója (1907), a La nacionalitat catalana (1906) szerzője szá­mára a nemzet „a kultúra, a kollektív szellem azonosulását jelenti egy érzéssel, egy gondolattal és saját akarattal... Minden nemzetnek szüksége van államra". Szerinte a nacionalizmus fejezi ki egy nép „törekvését arra, hogy saját politikája és saját állama legyen." Katalóniának nemzetként szüksége van államra, de egy spanyol föderáción belül.11 Valenti Almirall (1841-1904), az első katalán nyelvű folyóirat, a Diari Catalá megalapí­tója, a Lo catalanisme (1886) szerzője szerint „Spanyolország hanyatló állam", Katalónia viszont „élő erővel rendelkezik" (nagyiparosok, nagybirtokosok, tudósok), Katalónia népe, nyelve, „személyisége" a „szabadságban gyökerezik".12 A katalán politikai nacionalizmus követeléseit az 1892-ben elfogadott Manresai alap­elvek foglalták össze, megteremtve a katalán regionális autonómia alapjait: saját kor­mányt, parlamentet, autonóm jogrendet, saját oktatási rendszert követeltek, és rögzítet­ték, hogy Katalónia egyetlen hivatalos nyelve a katalán lesz. A spanyol demokrácia győzelme a katalánizmus győzelmét is jelentette. 1980-2003 között ugyanaz a párt és politikus irányította Katalóniát: a Convergéncia i Unió, illetve Jordi Pujol. A 2003-as választásokat a Katalán Szocialista Párt nyerte meg, a Generalität elnöke Pasqual Maragall i Mira lett, majd 2006-tól Jósé Montiba i Aguilera. A baloldali pártok irányítása alatt 2004-ben benyújtott, majd 2006-ban elfogadott katalán autonó­mia-statútum reformtervezete több kérdésben is országos vitát váltott ki. A legnagyobb vihart a katalán „nemzet" fogalma váltotta ki: a módosított statútum preambuluma rögzíti, hogy a katalán parlament - Katalónia polgárainak érzéseit és akaratát meg­testesítve - nemzetként13 határozta meg Katalóniát. Utal a katalán nép évszázados önigazgatási igényére, az önkormányzás történelmi intézményeire (Generalität, 1347; 2010. ősz 101

Next

/
Thumbnails
Contents