Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)

2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Dömény Zsuzsa - Kégler Ádám: A spanyol EU-elnökség

A spanyol EU-elnökség elnökséget adó tagállamnak lényegesen kevesebb lehetősége nyílik arra, hogy jelentős nemzetközi csúcstalálkozókat szervezzen saját hazájában, mivel ez a továbbiakban az EKSZ, valamint a tanács elnökének feladata - ebből következően, e rendezvények fő helyszíne Brüsszel. A lisszaboni szerződés értelmében a tanács elnöke vezeti az állam és kormányfők csúcsértekezletét, továbbá az Európai Tanácsot, amelyet korábban az elnökséget ellátó tagállam miniszterelnöke (vagy elnöke) vezetett. A fenti változtatások tehát hozzájárulnak ahhoz, hogy az elnökség fokozottan Brüsszel központúvá váljon. Az adott ország soros elnöksége két szakaszra különíthető el. Az első a felkészülési időszak, amely a tagállami apparátus felkészültségétől és rutinjától függően 6 és 24 hónap közé tehető. A második szakasz maga az elnökségi félév. Felkészülési szakasz A felkészülési időszakban az apparátus kiképzése mellett megkezdődnek az elnökségi trojka tagjai, illetve az éppen elnöklő trió közötti szakpolitikai egyeztetések. Ezek fel­ölelik az adott elnökségi időszak prioritásos témáit, illetve azon ügyek előkészítését, amelyek várhatóan abban a ciklusban kerülnek a politikai napirendre. Az elnökség munkatervének összeállítása tulajdonképpen az Európai Tanácson belüli munkacso­porti, COREPER és tanácsi ülések, valamint az informális találkozók napirendjének összeállítását jelenti. Jelezni kell azt is, hogy az adott tagállam az elnökségi ciklusa idejére milyen egyéb informális és tudományos találkozókat tervez. A hivatalos mun­katervet legkésőbb az elnökségi időszak megkezdése előtt hét hónappal kell beterjesz­teni. A trojka közös munkatervét - amely a másfél év legfontosabb politikai prioritásait tartalmazza - egy hónappal az első tagjuk hivatalba lépése előtt kell beterjeszteni.7 A hivatalos dokumentum mellett olyan programok és kalendáriumok is készülnek, amelyek egyéb szempontok szerint rangsorolják az eseményeket.8 Az elnökség átvétele előtti utolsó hónapokban a munka tulajdonképpen már élesben zajlik, hiszen az egyeztetések napi szintűek a trojka másik két tagjával9 (troika meetings). Az EU intézményeiben is kitüntetett figyelem övezi az adott tagállam megnyilvánu­lásait;10 mivel ekkor már pontosan lehet látni, hogy mely ügyek kerülnek az elnökség politikai napirendjére, az egyes dossziék kapcsán megszületnek a háttérelemzések és a pontos iránymutatások. Ezek jellege attól függ, hogy egy szakpolitikai ügy annak mely szakaszában kerül az elnökség asztalára. Alapvetően négy ilyen szakaszt11 különbözte­tünk meg: a bizottságban éppen előkészítés alatt levő ügyek szakasza, a tanács elé ter­jesztési szakasz, az Európai Parlamentben éppen tárgyalt szakasz, illetve a közvetlenül döntés előtt álló ügyek szakasza.12 Míg az első három csoportba tartozó ügyek esetén az elnökségnek inkább menedzselési feladatai vannak, addig az utolsóban az elnökségre hárul a döntésekhez szükséges kompromisszumok tető alá hozása, ami rengeteg hát­tértárgyalás, informális találkozó megszervezését és levezénylését igényli. 2010. ősz 15

Next

/
Thumbnails
Contents