Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Dömény Zsuzsa - Kégler Ádám: A spanyol EU-elnökség
A spanyol EU-elnökség elnökséget adó tagállamnak lényegesen kevesebb lehetősége nyílik arra, hogy jelentős nemzetközi csúcstalálkozókat szervezzen saját hazájában, mivel ez a továbbiakban az EKSZ, valamint a tanács elnökének feladata - ebből következően, e rendezvények fő helyszíne Brüsszel. A lisszaboni szerződés értelmében a tanács elnöke vezeti az állam és kormányfők csúcsértekezletét, továbbá az Európai Tanácsot, amelyet korábban az elnökséget ellátó tagállam miniszterelnöke (vagy elnöke) vezetett. A fenti változtatások tehát hozzájárulnak ahhoz, hogy az elnökség fokozottan Brüsszel központúvá váljon. Az adott ország soros elnöksége két szakaszra különíthető el. Az első a felkészülési időszak, amely a tagállami apparátus felkészültségétől és rutinjától függően 6 és 24 hónap közé tehető. A második szakasz maga az elnökségi félév. Felkészülési szakasz A felkészülési időszakban az apparátus kiképzése mellett megkezdődnek az elnökségi trojka tagjai, illetve az éppen elnöklő trió közötti szakpolitikai egyeztetések. Ezek felölelik az adott elnökségi időszak prioritásos témáit, illetve azon ügyek előkészítését, amelyek várhatóan abban a ciklusban kerülnek a politikai napirendre. Az elnökség munkatervének összeállítása tulajdonképpen az Európai Tanácson belüli munkacsoporti, COREPER és tanácsi ülések, valamint az informális találkozók napirendjének összeállítását jelenti. Jelezni kell azt is, hogy az adott tagállam az elnökségi ciklusa idejére milyen egyéb informális és tudományos találkozókat tervez. A hivatalos munkatervet legkésőbb az elnökségi időszak megkezdése előtt hét hónappal kell beterjeszteni. A trojka közös munkatervét - amely a másfél év legfontosabb politikai prioritásait tartalmazza - egy hónappal az első tagjuk hivatalba lépése előtt kell beterjeszteni.7 A hivatalos dokumentum mellett olyan programok és kalendáriumok is készülnek, amelyek egyéb szempontok szerint rangsorolják az eseményeket.8 Az elnökség átvétele előtti utolsó hónapokban a munka tulajdonképpen már élesben zajlik, hiszen az egyeztetések napi szintűek a trojka másik két tagjával9 (troika meetings). Az EU intézményeiben is kitüntetett figyelem övezi az adott tagállam megnyilvánulásait;10 mivel ekkor már pontosan lehet látni, hogy mely ügyek kerülnek az elnökség politikai napirendjére, az egyes dossziék kapcsán megszületnek a háttérelemzések és a pontos iránymutatások. Ezek jellege attól függ, hogy egy szakpolitikai ügy annak mely szakaszában kerül az elnökség asztalára. Alapvetően négy ilyen szakaszt11 különböztetünk meg: a bizottságban éppen előkészítés alatt levő ügyek szakasza, a tanács elé terjesztési szakasz, az Európai Parlamentben éppen tárgyalt szakasz, illetve a közvetlenül döntés előtt álló ügyek szakasza.12 Míg az első három csoportba tartozó ügyek esetén az elnökségnek inkább menedzselési feladatai vannak, addig az utolsóban az elnökségre hárul a döntésekhez szükséges kompromisszumok tető alá hozása, ami rengeteg háttértárgyalás, informális találkozó megszervezését és levezénylését igényli. 2010. ősz 15