Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Anderle Ádám: Bevezetés. A magyar-spanyol diplomáciai kapcsolatok történetéhez
Anderle Adám A világ persze megváltozott az évtized végére. Ezt jelezte az ENSZ 1950. november 4-i határozata, amely megszüntette a Franco-kormány elleni bojkott-határozatát. Ez csökkentette Spanyolország nemzetközi elszigeteltségét. Ebben a helyzetben a kommunista magyar kormány egyetlen spanyol partnere Spanyolország Kommunista Pártja (SKP) maradt, amely kilépett a száműzetésben működő köztársasági kormányból. Egyetlen tény érdemes rögzítésre. Dolores Ibárrurinak, az SKP elnökének Rákosi Mátyáshoz írott kérése nyomán 1950-1951-ben csaknem százötven spanyol kommunista száműzött kapott menedéket Magyarországon.11 Az SKP pedig spanyol nyelvű adást sugározhatott a Magyar Rádió segítségével Hispániába. A kommunista magyar kormány semmilyen kapcsolatot nem tartott fenn Franco fasiszta diktatúrájával. A magyar érdek spanyolországi képviselete azonban, különös formában, mégis megvalósult. 1948-ban ugyanis újrakezdte működését a Magyar Királyi Követség (Legation Real de Hungría). A kezdeményező Habsburg Ottó volt, aki Franco tábornokkal fenntartott személyes jó kapcsolatát kihasználva érte ezt el; emellett a spanyol állami rádiónál magyar adás indult (Muráti György vezetésével és Muráti Lili aktív közreműködésével). Habsburg Ottó harmadik kérése Francóhoz az volt, hogy a fiatal magyar menekültek számára tegye lehetővé a tanulást: így született meg a Szent Jakab Kollégium. A királyi követség vezetője Marosy (Mengele) Ferenc, egy hivatásos diplomata lett, aki korábban már szolgált Spanyolországban, és Finnországból menekült Madridba. A követség finanszírozását az észak-amerikai Szabad Európa alapítvány vállalta, Marosy követként pedig a New York-i székhelyű Magyar Nemzeti Bizottmányhoz (MNB) kapcsolódott, annak megbízottja lett. Bakach-Bessenyei György az MNB külügyi igazgatójaként széles nemzetközi követi hálózatot hozott létre. Marosyt a spanyol külügy követi protokoll-listájára is felvette. A királyi követség fontos szerepet játszott a nagyvilágban személyi iratok nélkül élő magyar emigránsok dokumentumokkal való ellátásában és a spanyolországi magyar emigráció összefogásában. Különösen fontos lett a szerepe az 1956-os magyar forradalom melletti spanyol szolidaritás időszakában.12 A követség 1969-ig működött. Megszűnése nem független a két „puha diktatúra" egymás felé fordulásától, a kölcsönös kapcsolatkereséstől. Mindkét ország 1955-ben lett az ENSZ tagja, s az 1956-os forradalom után Spanyolország lett a „magyar kérdés" vitájában az egyik leghevesebb ellenfele a Kádár-kormánynak, s vádlója a szovjet beavatkozásnak. A feszült szemben állás 1962-63-ban kulminált, ám az évtized közepétől óvatos és kölcsönös közeledés jeleit láthatjuk. 8 Külügyi Szemle
