Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Kőváriné Ignáth Éva: Az 1969-es magyar nyilatkozat helye az enyhülés időszakában
Kőváriné Ignáth Éva áprilisában, Rómában egy sajtókonferencián újfent megismételte az európai biztonsági konferencia összehívására vonatkozó javaslatot. A lehetséges témák között említette a leszerelést és a németkérdés megvitatását.15 A bukaresti nyilatkozat A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé 1966. július 5-én, a bukaresti találkozón fogadta el az európai béke és biztonság megszilárdításáról szóló nyilatkozatot. Nemzetközi körülményeit tekintve, a vietnami háború erősödése, a nyugati szövetségeseken belüli törés (utalva itt arra, hogy Franciaország jelezte a NATO katonai szárnyából való kilépésének szándékát) kiaknázása, valamint az, hogy három év múlva jön el az első alkalom, hogy a NATO tagok elhagyhatják a szövetséget közrejátszott a nyilatkozat születésében. Mindkét német állam beilleszkedett az adott rendszerbe, az NSZK a NATO egyik fontos tagja lett, az NDK belső viszonyai konszolidálódni látszottak. Mindezek alapján a szovjet politika törekvése a hatvanas évek második felére az lett, hogy a német megosztottságot valamilyen európai megállapodás keretében intézményesítse. A szovjet blokkon belül Brezsnyev hatalomra kerülése után igyekezett Moszkva ellenőrzését növelni a szatellit államok felett, mégpedig a katonai együttműködés kiszélesítésével, és a külpolitikai koordináció erősítésével a Varsói Szerződés szervezetén belül - e törekvésnek Románia próbált ellenállni, sok ponton független álláspontot foglalt el.16 Maga a nyilatkozat célként jelöli meg az európai kollektív biztonság megteremtését. Az amerikai politika kapcsán aggályosnak ítéli a vietnami politikát, amelyben bizonyítékot látnak az Egyesült Államok agresszív politikájára. A nyilatkozat kapcsolatot sejtet az amerikai és az NSZK politikai körök között, összefonódásra utal, valamint visszatér újra az NSZK nukleáris fegyver birtoklására való törekvésének kérdése 17- ebben egyrészt a NATO-n belüli kapcsolat érhető talán tetten, valamint a németkérdés rendezetlen volta. A németkérdés kapcsán a nyilatkozat a határok sérthetetlenségének témáját járja körül, megemlítve az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia határait. Megjelennek az NSZK- val szembeni követelések is, amelyek tartalmazzák az akkori határok elismerését, az erőszak alkalmazásáról való lemondást, a Hallstein-doktrína és az egyedüli képviselet elvének feladását, és a két német állam létének elismerését. Ezek a témák mind kiemelt fontosságúak voltak az említett szocialista országok és a Szovjetunió számára is. A nyilatkozatban megjelenik a gazdasági együttműködés kérdése, amelynek kapcsán egyrészt ecsetelik a nyugat-európai államok érdekeit ebben a tekintetben, másrészt pedig - és ez figyelemre méltó - a kereskedelem, áruforgalom élénkülését, a gazdasági fejlődést összekapcsolja az európai béke és biztonság megvalósulásával, megerősödésével. Felsorol a dokumentum néhány olyan területet, ahol intézkedéseket kell hozni, ezek közül érdekes a két katonai tömbre vonatkozó rész, amely megemlíti, hogy amennyiig Külügyi Szemle