Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Garadnai Zoltán: Kelet-Európa helye De Gaulle tábornok Európa-koncepciójában (1958-1962)
Kelet-Európa helye De Gaulle tábornok Európa-koncepciójában (1958-1962) gyár kormánynak nemzetközi szervezetekben lehetséges elismerése is felmerült, de a francia küldöttség végül az ENSZ XIII. közgyűlésén, valamint a Munkaügyi Szervezet 1959. évi ülésszakán Magyarország mandátumának elismerése ellen szavazott. Franciaország politikája azonban lassan változni kezdett, és a két ország kapcsolata gazdasági és kulturális területen vált rugalmasabbá, míg a politikai területen továbbra is távolságtartás volt érzékelhető,86 mivel a két ország kapcsolatát a hidegháború éleződése (berlini válság), és a magyarkérdés körüli vita továbbra is meghatározta. 1959 elején Rácz Pál ideiglenes ügyvivő mellé a franciául anyanyelvi szinten beszélő Klein Márton került attasénak. A Külügyminisztérium ugyanakkor egy általános ellenőrzési terv keretében igyekezett a párizsi magyar követség munkájának színvonalát emelni. Párizsban szolgálatot teljesítő magyar diplomaták számára a hatvanas évek elejétől az első valódi diplomáciai tevékenységet az úgynevezett Quaker vacsorák jelentették, amelyeken Rácz Pál tanácsos, ideiglenes ügyvivő és a diplomáciai karrierje kezdetén lévő Klein Márton gazdasági attasé vettek részt. Ez volt ugyanis az egyetlen hely, ahol a Quai d'Orsay diplomatái és az összes ország képviselői „figyelő szemek" kísérete nélkül részt vehettek, és megvitathatták a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó álláspontjukat. A magyar diplomaták ezen alkalmak során feltűnés nélkül tudtak konzultálni a szocialista országok képviselőivel, és vitatkozhattak a nyugati diplomatákkal. Klein Márton visszaemlékezése szerint ezeken az összejöveteleken igen éles viták alakultak ki, de így lehetőség volt érdemben beszélgetni a francia diplomatákkal (és a többi nyugati ország képviselőivel), így a kialakult kapcsolatok a későbbiekben is hasznosnak bizonyultak.87 A franciák is hamar megérezhették az apró változásokat. Ebben erősítette őket a Budapesten megtartott francia könyvvásár (1959. október 24.-november 8.) iránt megmutatkozott - nem várt - magyar figyelem. Ez az érdeklődés hívta fel Párizs figyelmét arra, hogy a magyarok számára Franciaország és a francia nyelv szimbolikus jelentőségű lehet, és nagyszámú (legalább negyvenezer látogató ment el a rendezvényre, akik közül a franciák észrevétele szerint nagyon sokan egyáltalán nem tudtak franciául) résztvevő a magyar lakosság Nyugat melletti tüntetését bizonyította. Franciaország politikája Magyarország irányába ugyanakkor nemcsak a kulturális, hanem a gazdasági kapcsolatokban is változni kezdett. Ennek szükségességét egyébként a rendszerrel szemben nagyon ellenséges hangvételt megengedő Jean Paul-Boncour követ is felismerte, és a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kiemelt fontosságot tulajdonított,88 és a párizsi magyar követség nagyobb aktivitását szorgalmazta.89 A magyar külügyi vezetés is a lehetőségek további bővülésével számolt, és minden reláció esetében kérte a követségeket arra, hogy a lehetőségeket mérjék fel.90 Ennek az új politikának a lehetőségeit vitatták meg Budapesten az 1959. december 9-én megrendezett regionális követi értekezleten, és a párizsi magyar követségnek adott munkautasítás már a nemzetközi helyzet kedvező változásából feltételezve tervezte a kétoldalú 2010. nyár 187
