Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - MAGYARORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA - Terényi János: Közép-Európa a magyar külpolitika optikájában
Közép-Európa a magyar külpolitika optikájában Terényi János K özép-Európa fogalma - az „Európába való visszatérés" vágya által vezéreltetve - a nyolcvanas évek derekától Magyarországon is egyre nyomatékosabban jelent meg mint a szovjet blokktól való eltávolodást, a kilencvenes évtized kezdetétől pedig mint az euroatlanti intézményrendszerhez történő csatlakozást történelmi és kulturális érvekkel alátámasztani kívánó politikai törekvések intellektuális kerete és kifejezési eszköze. Ennek ellenére a Közép-Európára vonatkozó koherens „térségpolitika" mindeddig hazánkban sem nyert koncepcionális megfogalmazást. E látszólagos ellentmondást a reálpolitika pragmatikus szempontjai magyarázzák; a térségbeli rendszerváltó országok a stratégiai célkitűzésként megjelölt euroatlanti integráció felé vezető úton, az átmenet és a felkészülés fázisában „előszobaként" tekintettek a regionális együttműködés különféle formáira (Visegrád, CEFTA), ugyanakkor mindenképpen el akarták kerülni, hogy a regionális kereteket az EU- és a NATO-csatlakozás bármiféle alternatívájaként lehessen értelmezni. A magyar külpolitika prioritásai között szereplő, a nemzetpolitikai és az integrációs szempontokkal egyaránt szorosan összefonódó szomszédsági politika kiterjedését, koncepcióját, közvetlen céljait és módszereit tekintve nem azonosítható ugyan a komplex térségpolitikával, de annak eredményeire - és tanulságaira - regionális léptékben is építeni lehet. Úgy tűnik, hogy az EU keleti irányú kibővítése után több mint fél évtizeddel kezdenek kiérlelődni - és a magyar külpolitikai gondolkodásban is kifejeződési formákat ölteni - azon sajátos motivációk és érdekek, amelyek - immár az Európai Unión belül - napirendre tűzik Közép-Európa fogalmának és tartalmának újragondolását, az európai integráció keretei közötti együttműködés területeinek és módszereinek vizsgálatát. Kiinduló premisszák: Közép-Európa értelmezhetősége a 21. század elején Közép-Európa pusztán a geográfia eszközeivel aligha definiálható. A nagyjából a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger közötti terület mindenekelőtt nem földrajzi kategória. 2010. tavasz 3
