Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Murber Ibolya: A felíveléstől a stagnálásig. A Heimwehrek magyar és olasz kapcsolatai (1927-1929)
Mürber Ibolya délyezni, hogy minden részvételt a nyilvános életben csak magának és a pártéletnek sajátít ki, másrészről én egyáltalán nem szeretném, ha minden osztrák párt egy saját gárdával rendelkezne. Mi nem irigyeljük a szociáldemokratákat az ő »Schutzbund«- jukért."79 Seipel a grazi beszédével egyöntetűen jelezte a kéznyújtását a Heimwehr mozgalom által képviselt demokrácia-felfogás irányába, amely egy keresztény alapon működő hivatásrendi államban testesült meg. Alapvetően hasonló alapokra épült az 1931-ben XI. Piusz pápa által meghirdetett Quadragesimo anno pápai enciklika is.80 Ezen új állam kiépítésére az ő életében nem történt kísérlet, a megvalósult dollfussi Ständestaat azonban a seipeli elképzeléstől már igen távol állt. 1929 tavasza: aktivitás eredmények nélkül A Heimwehr-aktivitás fokozódása a kormányzati felelősséggel bíró pártokban81 és a pártok között növekvő feszültségben csapódott le. A legnagyobb törés a vezető kormánypártban, a keresztényszocialista pártban tárgyiasult. Seipel kancellár 1928. december 18-án a Heimwehreket a demokrácia egyik legfontosabb erőforrásának titulálta.82 Míg Leopold Kunschak83 keresztényszocialista, jelentős befolyással bíró parlamenti képviselő a demokrácia veszélyforrásának nevezte a mozgalmat.84 Nyilvánosságra került konfrontációra azonban a vezető kormánypárton belül nem került sor. A keresztényszocialista párt megosztottsága mellett a polgári jobboldal ellentéteit tükrözte, hogy mind a három jobboldali párt igyekezetett saját önvédelmi alakulatot szervezni, vagy legalábbis a Heimwehr mozgalmat saját befolyása alá vonni. A keresztényszocialista vezetés, részben Seipeltől függetlenül a Freiheitsbund85 megalapítására tett kísérletet, azonban a nyilvánosság előtt azt hangoztatták, hogy ez a félkatonai szövetség is a Heimwehr mozgalom részének tekinti magát. A Heimwehrek egyik része a nagynémet párttal szimpatizált, így Anschluss-párti volt, míg a másik részük egy önálló osztrák, autoriter rendszer kiépítésére törekedett. Az év elején a jobboldali Heimwehrek körüli polémia felerősödését a mozgalom fokozódó aktivitása okozta, mindez a társadalomban is egyre erősebb törésvonalakat okozott, erősödött a hideg polgárháborús feszültség. Az 1928. október 7-i Wiener Neustadt-i felvonulást további utcai erődemonstráció követték főként a „vörös" Bécsben.86 Február 24-ére a Heimwehr csaknem négyezer tagja Meidlingbe, Bécs egyik negyedébe szervezett felvonulást. Azonban ezzel a rendezvénnyel szemben is, mint minden alkalommal, a szociáldemokrata Schutzbund mintegy kilencezer fővel ellendemonstrációt tartott. A hatósági óvintézkedések és tárgyalások eredményeként ezek a tavasszal különböző bécsi és vidéki helyszínen szervezett felvonulások, ahogy a február végi meidlingi is, rendbontás és fegyveres összetűzés nélkül zajlottak le.87 A Heim wehr ezen első bécsi felvonulásával demonstrálta, hogy a 144 Külügyi Szemle
