Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Murber Ibolya: A felíveléstől a stagnálásig. A Heimwehrek magyar és olasz kapcsolatai (1927-1929)
Mürber Ibolya tartalmával, azonban az aláírást megelőzően Pichler altábornaggyal, a Heimwehrek katonai vezetőjével meg kívánja azt tárgyalni. Steidle ígéretet tett mozgalma nevében, hogy opportunista módon Dél-Tirol kérdését a továbbiakban nem feszegeti. Az osztrák tárgyalópartner az akciójuk biztonsága érdekében szintén egy hivatalos, azaz legfelsőbb olasz körökből származó nyilatkozatot kért, hogy az olasz kormány az akció sikere esetén azonnal elismeri az új kormányt, nehogy a külföldi elismerés hiányában az ország pénzügyi háttere megrokkanjon. Bethlen ígéretet tett ezen kérés közvetítésére és megállapodtak abban, hogy Steidle a nyilatkozatot „a legrövidebb időn belül" aláírja. A megállapodás szerint a pénzügyi tranzakciót Jánky követségi tanácsos vezényli le, akitől a Heimwehr-vezér személyesen veheti át az olaszok által felajánlott pénzösszeget. Az Olaszországból származó fegyvereket Karintián keresztül tervezték Ausztriába becsempészni. Steidle megígérte, hogy a Mussolini által kért részletes terv kidolgozását Bethlennek küldi meg.39 A fonyód-bélatelepi tárgyaláson a Heimwehr-vezér bemutatta Bethlennek a kor- mánypuccs addig kidolgozott részleteit. Pozitív fejleményként fejtette ki, hogy Al- só-Ausztriában, ahol addig a Schutzbund rendelkezett nagyobb támogatottsággal, mozgalma egyre nagyobb befolyásra tett szert. A szervezkedés Wiener Neustadtban, a Schutzbund egyik fellegvárában is előre haladott. A miniszterelnök tájékozottságát és a külügyi apparátus eredményességét jelezte Bethlen célirányos kérdése, hogy valóban terveznek-e október 7-re Wiener Neustadtba Heimwehr-felvonulást? Nem volt a magyar miniszterelnök kérdése véletlen, hiszen Bethlen véleménye szerint egy ilyen rendezvény alkalmat adhatna az osztrák kormány megdöntésére. Steidle azt taglalta, hogy „ha erőpróbára kerül sor, könnyen meglehet, hogy abból »Marsch auf Wien« lesz, ha alkalom adódik arra."60 Steidle a mozgalom megerősödését további érvekkel igyekezett magyar tárgyaló- partnere előtt bizonygatni. Hangsúlyosan kiemelte, hogy Seipel kancellár szimpátiája - Steidle véleménye szerint a támogatása is - nőtt a Heimwehrek iránt. így a Heimwehr- vezér szerint nem lehetetlen, hogy a kancellár az akció sikerét látva csatlakozik, és átáll a mozgalomhoz.61 Bécsben Jánky Béla követségi tanácsos tartotta továbbra is a kapcsolatot. Augusztus 6-án kelt jelentésében Jánky arról tájékoztatta a külügyminisztériumot, hogy amióta Steidle a Bundesratbl elnöke lett, többször látogat Innsbruckból a fővárosba, és egyre gyakrabban tárgyalt Seipel kancellárral. Steidle közlése szerint, „úgy a kancellár, mint a nagyipar teljesen osztja a Heimwehr azon meggyőződését, hogy belátható időn belül /a legjobb lenne az ősz/ a leszámolás a vörösökkel elkerülhetetlen, ezért a nagyipar Seipel úr nyomására Steidlénak a rendelkezésére bocsátotta azt az összeget, melyet szervezete fenntartására szükségesnek tartott, tehát mint eddig csak a fenntartásra, de nem a további kiépítésre".63 Seipel a központi költségvetésből továbbra is pénzzel támogatta a mozgalmat, hogy fenntarthassa önmagát, azonban annak bővítését, továbbfejlesztését 140 Külügyi Szemle
