Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - KÖZÉP-EURÓPA - Grúber Károly - Törő Csaba: A Visegrádi Négyek (V4) Európai Unión belüli együttműködésének szempontjai és tapasztalatai
Grúber Károly-Törő Csaba vonatkozó javaslatok. Mindazonáltal a V4-országok rendszeres és sokszintű (a szakértőktől az államelnökig) találkozói lehetőséget nyújtanak a partnerek uniós - és természetesen egyéb - ügyekről kialakított álláspontjainak megvitatására és annak meghatározására, hogy milyen mértékben esnek egybe vagy különböznek a V4-álláspon- tok kérdéskörről kérdéskörre. Az együttműködés kialakult gyakorlata és a visegrádi EU-tagállamok közös érdekeinek jelenléte ellenére természetes mértékű érdekellentétek léphetnek fel bizonyos ügyekben. Érdekeik akár tartós, akár átmeneti egybeesése ellenére semmi sem biztosítja, hogy ezekben az ügyekben egyetértés születik közöttük, hacsak a V4-partnerek nem tesznek tudatos erőfeszítéseket arra, hogy közös álláspontot alakítsanak ki regionális, európai vagy tágabb nemzetközi kérdésekben. A regionális érdekek és álláspontok egybeesésének korlátozott mértéke ellenére kijelenthető, hogy a regionális koalíciók koordinációja és kooperációja tartós jelenségnek bizonyult a kibővített Európai Unióban. Makroregionális stratégiák - mint például a balti EU-tagállamok által elkészített stratégia a Balti-tenger régióról vagy az úgynevezett Duna-stratégia kezdeményezés - az egész unió számára hozzáadott értéket képviselnek. Ezek nem kivitelezhetők a helyi döntéshozók részvétele, regionális szintű rendszeres koordinációja és széles körű együttműködése nélkül. A visegrádi csoport együttműködése, mint szuverén államok egymás iránti egyeztetési kötelezettség nélküli „regionális koncertje", figyelemre méltó módon rugalmas maradt témaköreinek és céljainak meghatározásában. A visegrádi együttműködés életképessége éppen annak természetéből fakad: egy választható, és nem kényszerből működtetett, regionális talapzat, amelyet a felek igényei tartanak működésben, és nem egy intézményi tehetetlenségi nyomaték. Mivel együttműködésük tisztán választható, a résztvevők nem kötelesek „a visegrádi együttműködésen keresztül működni, sem konszenzust elérni, de igénybe vehetik amikor előnyös lehet".29 Az Európai Unión belül a V4 egységesített álláspontjainak és állásfoglalásainak kidolgozása az unió külső vagy belső dimenzióiban létrejövő közös „visegrádi nevező" kifejeződése a közösen meghatározott célok elérése érdekében. Jegyzetek 1 „Visegrad Countries Agree to Speak with One Voice". Euractiv.com, http://www.euractiv.com/en/enlargement/visegrad-countries-agree-speak-voice/article-110854 , 2002. július 1. 2 Martin Dangerfield: „The Visegrad Group in the Expanded European Union: From Pre-accession to Post-accession Cooperation. EUSA Ninth Biennial International Conference March 31 - April 2, 2005, Austin, USA". University of Pittsburgh, http://aei.pitt.edu/3167/02/EUSA_paper_2005.doc , 21. o. 68 Külügyi Szemle
