Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - KÖZÉP-EURÓPA - Hamberger Judit: Közép-Európa politikai dimenziójának megvalósítási kísérlete: a visegrádi együttműködés (V4)
Közép-Európa politikai dimenziójának megvalósítási kísérlete: a visegrádi együttműködés (V4) A csehek számára Közép-Európa elsősorban a cseh-német viszony színtere, akár annak történeti, akár kulturális, akár politikai, akár gazdasági vagy egyéb aspektusait szemléljük. S amennyiben hajlandóak Közép-Európát kiterjeszteni a tőlük keletre eső Szlovákiára, Lengyelországra és Magyarországra is, akkor azt saját fejlettségük, nyugatiasabb jellemzőik felsőbbrendűségi tudatában teszik. A csehek között sokan vitatják el ezektől a tőlük keletebbre eső társadalmaktól és államoktól a nyugatiasán fejlett európai „közép" jelzőjét és jellemzőit. A csehek fogadják el legnehezebben, ha Közép-Európa fogalmának meghatározásához hozzácsatolják a keleti jelzőt (például Kelet-Közép-Európa). Előfordul az is, hogy a cseh mérlegelések Közép-Európából kizárják Németországot, de mindig elfogadják Ausztriát. Azt viszont nem veszik jó néven Ausztriától, ha az a maga centrális helyét úgy határozza meg, hogy elfelejti: Bécs keletebbre esik Prágától. A csehek közép-európaiságának és tudatának legújabban genetikai kutatások eredményei is nyomatékot adtak. Berlini genetikai kutatásokra hivatkozva emlegetik, hogy a csehek a mai Európa genetikai közepét alkotják: genetikailag nem tisztán szlávok, hanem ugyanolyan közel állnak például a franciákhoz, mint például a lengyelekhez.8 A magyarok Közép-Európa-tudatát a 20-21. századi történelmi körülmények befolyásolják. A történelmi Magyarország a 20. század fordulóján a magyarokat „Kelet Népének" tekintette. Az ország 1918 utáni szétszabdalása nagyszámú, a szomszédoknál maradt magyar kisebbséget eredményezett. Ez a tény a magyar köztudatot később érzékennyé tette a nemzeti kisebbségek kérdései iránt, és emiatt, ezzel összefüggésben felfigyelt a közép-európai térség mibenlétének kérdéseire is. Figyelni kezdett a közép-európai kis nemzetekre, nemzetiségekre, szomszédjaira.9 Ebből fakadóan, a magyar Közép-Európa- tudatot befolyásolja annak ténye, hogy Közép-Európa a kisebbségek (elsősorban a magyar kisebbségek) terévé vált. Erre a magyar politika és társadalom nagy hangsúlyt fektet, mert a térségben a legszámosabb a magyar kisebbség. A magyar kisebbségek meglétének ténye az egyik legbiztosabb gyúanyag Magyarország és szomszédjai között. A visegrádi együttműködés viszonyrendszerének központi kérdése a szlovák-magyar viszony. A visegrádi együttműködés tagországainak egyik nemzetét sem szabdalták úgy szét, mint a magyarokat, akik (Pomogáts Béla megfogalmazásában) ma részben Közép-Euró- pában (Magyarországon, Szlovákiában), részben Dél-Kelet-Európában (Erdélyben, a Vajdaságban), részben Kelet-Európábán (Kárpátalján, azaz az ukrán államban) vannak széttagolva. A nemzet és az állam fogalmának inkompatibilitása a közép-európai régió történelmi viszontagságainak következménye, de manapság elsősorban a magyarokat sújtja. Éppen ezért, a közép-európai egységfolyamatokban Magyarország számára elvi fontosságú a kisebbségek jogi helyzete: „A közép-európai régió igazi rendezése és konszolidációja csak akkor következhet be, ha a térség államai szakítanak a nemzetállami berendezkedéssel, kivált ennek etnokratikus szélsőségeivel, és úgy oldják meg a nemzetiségi kérdést, hogy egyetlen népcsoport se érezhesse kisebbségi létre kárhoztatva önmagát."10 2010. nyár 39
