Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - Terényi János: "Szigetek az Áramlatban":a külpolitikai kutatások és a külpolitikai gyakorlat Magyarországon
Szigetek az Áramlatban": a külpolitikai kutatások és a külpolitikai gyakorlat Magyarországon Intézeti kiilkapcsolatok: a külpolitikai kutató és elemző műhelyek közötti intézményi együttműködési hálózat ma már szinte párhuzamos külkapcsolati erőtérként is funkcionál. A külügyi intézetek közötti együttgondolkodás, a közös projektek megvalósítása és a kezdeményezések megfogalmazása a hivatalos külpolitika alakítására is konstruktív hatást képes gyakorolni. Az EPIN (European Policy Institutes Network) tevékenysége - illetve az MKI 2008 végén elnyert irányító bizottsági tagsága - az intézeti szintű „Európa-politika" egyik gyakorlati megnyilvánulása. A visegrádi országok külügyi intézetei közötti együttműködés nemcsak tükrözi, hanem tematikájában is gazdagítja a V4 kapcsolatrendszer főbb tartalmi vonulatait, amit a közép-európai térség biztonsági arculatáról szervezett, közös konferencia-sorozat is példáz. A budapesti székhelyű Demokratikus Átalakulás Intézetének (ICDT) széles földrajzi spektrumú tevékenysége átfogó nemzetközi összefüggésekben is releváns módon szolgálja a tranzíció időszakában felhalmozódott tapasztalataink más országok és régiók körülményei közötti hasznosításának ügyét, amivel áttételesen a magyar külpolitika pozícióit is erősíti. Rendezvényszervezés: nemzetközi konferenciák, szakmai szemináriumok rendezése a külpolitikai imázsépítés növekvő jelentőségű és hatékonyságú formája. Magyarország e tekintetben nemcsak a trendsettler nyugati államoktól, hanem a közép-európai országoktól is elmarad, s a konferenciaszervezés eszközeihez inkább hivatalos fórumok esetében nyúl (lásd a Duna-stratégia és a regionális energiabiztonság tárgyában ez év első negyedében, Budapesten tartott magas szintű eseményeket). A nemzetközi gyakorlatban - a davosi világgazdasági fórum vagy a müncheni biztonságpolitikai konferencia példái alapján - egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert azon informális rendezvények, amelyek lehetőséget nyújtanak a hivatalos és a nem kormányzati körök együttes szerepeltetésére. Térségünkben ebben az összefüggésben többek között a már említett, két évtizedes múltra visszatekintő krynicai Gazdasági Fórum, az idén ötödik alkalommal megrendezett pozsonyi biztonságpolitikai konferencia vagy a bledi Stratégiai Fórum vívtak ki elismertséget. Magyarországon egyes (eseti) rendezvények már bizonyították e műfaj létjogosultságát, amit a Magyar Külügyi Intézet és a KiiM 2009 októberében megrendezett Bosznia-konferenciájának sikere is alátámaszt. Elazánknak célszerű nagyobb léptékben is csatlakoznia e nemzetközi és regionális trendhez, olyan „niche-tematikát" kiválasztva, amely azonosítható a magyar külpolitika valamely, rá kifejezetten jellemző specifikumával. Tekintettel a regionális együttműködés előtérbe kerülésére a magyar külpolitikai gondolkodásban, Közép-Európa témájában (a Közép- Európa fogalom aktuális értelmezhetősége, a térség helye a nemzetközi gazdasági folyamatokban, szerepe az EU-ban és a NATO-ban, a közép-európai országok kül- és biztonságpolitikájának specifikumai, a regionális önszerveződés esélyei stb.) Budapest optimális konferencia-helyszínnek kínálkozik, ami évente rendszeresen jelentkező rendezvénysorozattá fejleszthető tovább. A 2011. első félévi magyar EU-elnökség programjába is mindenképpen célszerű beilleszteni legalább egy nagyszabású konferenciát, 2010. nyár 13
