Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - MAGYARORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA - Csejtei István: Keleti Partnerség: a magyar uniós elnökség egyik prioritása
Keleti Partnerség: a magyar uniós elnökség egyik prioritása Csejtei István A Keleti Partnerség (Eastern Partnership = EaP = KP) az unió Európai Szomszédságpolitikája (European Neighbourhood Policy = ENP) egyik irányának továbbfejlesztése. Ennek az új, a keleti stabilizálás és kapcsolatfejlesztés önállóságát hangsúlyozó elnevezésnek az a célja, hogy a szomszédságpolitika keleti oldalára a későbbiekben, lehetőleg ugyanolyan súlyú figyelem forduljon, mint a déli irányra. A keleti irányú kooperációs törekvés elfogadtatásáról és energikus fejlesztéséről van szó EU-méretben. A Keleti Partnerség (KP) és az Unió a Mediterráneumért (UM) koncepciók így két egyenrangú, az EU-tagállamoknak lényegében véve egyformán fontos, szomszédságpolitikai tervekké válnak a jövőben. A Keleti Partnerség az Európai Szomszédságpolitika (ENP) „különleges, keleti dimenziója".1 A Keleti Partnerség két fő célja közül az első a politikai és a társadalmi-gazdasági reformok elősegítése a partnerországokban az EU-hoz történő közelítésük érdekében, de a teljes jogú tagság perspektívájának kilátásba helyezése nélkül. A második fő célkitűzés az, hogy a Keleti Partnerség támogassa a hat kelet-európai partnerállam egymás közti együttműködését is, elsősorban két, egymástól földrajzilag viszonylag távol eső, hármas csoportjukon belül (Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Fehér-oroszország alkotja a keleti csoportot, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán pedig a kaukázusi csoportot), de a két különböző, hármas csoport között is. A 2004-ben létrejött Európai Szomszédságpolitika szinte megoldhatatlan szerepre vállalkozott, amikor egyetlen támogatási-együttműködési koncepció keretében kívánt foglalkozni egyidejűleg hat kelet-európai és tíz délmediterrán, az EU-térséggel szomszédos országgal. Ezért természetes folyamatnak tekinthető, hogy először francia kezdeményezésre a déli szomszédságpolitikai állam-csoporttal való együttműködés különült el az Unió a Mediterráneumért koncepció keretében. Később pedig, bátor kezdeményezésükkel, Lengyelország és Svédország Keleti Partnerség néven elindították a szintén szomszédos, kelet-európai, hatos országcsoporttal való, a déli tizektől független kapcsolatfejlesztést. A lengyel-svéd iniciatíva a francia, a déli irány önállósítását célzó 18 Külügyi Szemle
